Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése a "pangás" korszakában
Társulatok együttműködése Az 1977. évi 28. sz. tvr. értelmében a társulatok együttműködhettek egymással a közös, vagy összehangolt tevékenységgel célszerűbben és gazdaságosabban megvalósítható feladatok ellátására. Az együttműködés keretében a társulatok alapfeladataikkal és a jogszabály által engedélyezett egyéb tevékenységükkel összefüggő olyan részfeladatokat oldhattak meg, amelyeknek elvégzésére saját munkaszervezetük nem volt felkészülve, vagy a munkaszervezetet arra kifejleszteni nem érte volna meg. A társulati együttműködés kialakításának folyamata nem volt töretlen. A társulatokra, valamint a gazdasági társulásokra vonatkozó jogszabályok értelmében 1979- ben a korábbi években kialakult 13 egyszerű együttműködési szervezetnek át kellett alakulnia, ill. újjá kellett szerveződnie. A vízitársulatok és a beruházást folytató víziközmű társulatok 1 országos (a VIBESZ) és 10 területi - egyesülés formájú - gazdasági társulást hoztak létre, amelyek 1980-ban már önálló jogi személyiségű szervezetként végezték munkájukat. A területi egyesülések műszaki-pénzügyi ellenőrzéssel, lebonyolítással, műszaki tervezéssel, jogi tanácsadással, nagy értékű (zömmel földmunka-) gépek koordinálásával foglalkoztak - elsősorban az őket létrehozó társulatok igényei szerint. Az időnként jelentkező szabad kapacitásukat pedig a mezőgazdasági üzemek, tanácsok igényeinek kielégítésével kötötték le. 1980- ban a tíz területi egyesülés 320 fővel működött. A szikes talajon is terem virág... A VIBESZ születése 1977 A Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat (Dunavecse), majd utóbb a Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat (Dabas) gesztorsága alatt megalakult a VIBESZ. A gazdasági társulásokról 1978-ban megjelent tvr. alapján a VIBESZ 1980. január 1-től önálló jogi személyiséggel Egyesülésként működött. Alapító tagja eredetileg 70 vízgazdálkodási társulat és 10 vízügyi igazgatóság volt. Az Egyesülés legfontosabb feladata volt, hogy tagjai számára a működéshez szükséges gépek, berendezések, alkatrészek és anyagok beszerzését biztosítsa. Munkában egy flexibilis dréncsőfektető a VIBESZ által szervezett gépbemutatón A Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának munka- bizottságai - 1977. Munkaverseny bizottság, elnök: Császár József Oktatási és továbbképzési bizottság, elnök: Durst Ferenc Sajtó- és propaganda bizottság, elnök: Vámos Géza Műszaki-fejlesztési bizottság, elnök: dr. Zsirai István Víz- és csatornamű-társulati bizottság, elnök: Nagy Zoltán Közgazdasági bizottság, elnök: Lovrity József 1977. február 15. A Tisza-Rétközi Vízgazdálkodási Társulat és a Kelet- Nyírségi Vízrendező és Vízhasznosító Társulat egyesítésével létrejött Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat. A 1600 km2 érdekeltségi területű társulat jelenleg a 46-os számú Nyíri belvízrendszeren működik. 1977. május 6. + Dugmonits István (Siófok) a Hegyhát-Kemenesalja Vízrendezési Társulat elnöke, a Nyugatdunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmányának elnökségi tagja. (* Sorokújfalu, 1933. november 11.) 1977. május 11. + Dorogi József, körösladányi tsz.-elnök, a Hármas- Körös-Berettyó Vízgazdálkodási Társulat elnöke, a Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmányának elnöke, a VTOSZ megalakulásától annak tagja, utóbb elnökhelyettese. 1977. június 16. + Dégen Imre (Gyöngyös) mérnök, c. egy. tanár, a vízügyi szolgálat ny. vezetője, az új típusú társulati mozgalom megindítója. (* Miskolc, 1910. november 8.) 1977. augusztus 24. Megalakult a Vízgazdálkodási Társulatok Gép-, Alkatrész, Anyagbeszerző Egyszerű Gazdasági Társulása (VIBESZ). 1977. november 3. Megjelent az 1977. évi 28. sz. törvényerejű rendelet „a vízgazdálkodási társulatokról". A tvr. kimondta, hogy a társulat a helyi vízgazdálkodási feladatok végrehajtása során közcélú vízilétesítményt hoz létre, amely az állam tulajdona. A víziközmű társulat fogalma alatt a vízmű társulatot és a csatornamű társulatot nevesítette. A társulatok érdekképviseleti szerveiként megnevezte a területi választmányt és a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányát. 1977. november 3. Megjelent a minisztertanácsi rendelet a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. számú törvény- erejű rendelet végrehajtásáról. 1977. december 12. A Csongrád megyei Tanács - 15 év alatt történő megvalósítást feltételezve - elfogadta az ATIVIZIG által 1976-ban készített „Csongrád megye vízrendezési fejlesztési koncepciójá"-t. Az elfogadott terv a belvíz- rendszerek tényleges teljesítőképességének kétszeres növelését, a torkolati szivattyútelepek kapacitásának másodpercenként 26 m3-nyi bővítését, valamint 13 millió m3új tározókapacitás kiépítését irányozta elő. 175
