Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A társulati mozgalom kiteljesedése a "pangás" korszakában

1975-1976 Dr. Gergely István, az OVH új elnöke 1975. október 4. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa felmentette állam- titkári tisztségéből Dégen Imrét, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét, s helyére Gergely Istvánt, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának addigi első titkárát nevezte ki. Az ipari műemléknek nyilvánított milléri szivattyútelep gépei 1976. május 24. A Szolnok központjától mintegy 5 km-re lévő ipari műemlékké nyilvánított Milléri belvízszivattyú-tele- pen Nagy Illés vízügyi igazgató ünnepélyesen meg­nyitotta a Közép Tisza vidékvízgazdálkodásánaktör- ténetét bemutató állandó kiállítást. Az egykori, 1895- ben épült társulati gőzüzemű belvíz-szivattyútelep maga is technikatörténeti érdekességnek számít. A vízi társulatok érdekeltségi területének tulajdonosi megoszlása 1975-ben termelőszövetkezeti terület 5155 ezer ha állami gazdasági terület 905 ezer ha állami erdőgazdasági terület 775 ezer ha tanácsi terület 391 ezer ha egyéb terület 277 ezer ha összesen 7703 ezer ha A társulatok beruházásainak pénzügyi forrásai (1975) Vízitársulatoknál: • saját forrás (fejlesztési alap, tartalék alap, érde­keltségi hozzájárulás, egyéb bevétel) • bankhitel, • a Vízügyi Alap terhére engedélyezett támo­gatás, • a megyei meliorációs keret terhére engedélye­zett támogatás, • tanácsi támogatás, • társadalmi szervek támogatása. Víz- és csatornamű társulatoknál: • érdekeltségi hozzájárulás, • az áthidaló banki hitel, • tanácsi és Vízügyi Alap támogatás. A Vízügyi Alaptámogatás mértékének megállapításá­nál általában azt az elvet követték, hogy az lehetőleg azonos legyen a tanácsi támogatás összegével, de vízművek létesítésénél ne haladja meg a teljes beru­házási összeg 25 %-át, ill. csatornaműnél a 30 %-ot. 1975. Egy évvégi statisztikai kimutatás szerint a vízügyi ága­zatban ebben az évben 84 ezren dolgoztak. A létszám 44,5 %-a az OVH felügyelete alatti szervezeteknél, 26,8 %-a a tanácsi intézményeknél, 11,9 %-a pedig a vízgazdálkodási társulatoknál, a többiek pedig az ipari vízgazdálkodás vállalatainál dolgozott. 1976. január 1. A nagykanizsai és a zalaszentiváni társulat egyesülésé­nek eredményeképpen létrejött a Principális és Felső- Zalamenti Vízi Társulat. A Zalacsányi patakra telepített tározó alsó medencéje 1976. január 1. A Kaposmenti VgT., valamint a Koppányvölgyi VgT. egyesülésével 141,5 km2 területen, Tamási székhellyel megalakult a Kapos-Koppányvölgyi Vízi Társulat. A Társulat elnöke Páli Lajos, a szakcsi Új Élet Mgtsz ter­melési főmérnöke lett. 1976. január 1. A Sárköz-Völgységi és a Paks-Faddi Vízi Társulatok egyesülésével létrejött a Szekszárd-Paksi Vízi Társulat. 1976. január 1. A Köröséri Vízitársulat és a Gerje-Perje VgT. egyesülé­sével megalakult a Dél-Pest Megyei Vízgazdálkodási Társulat. Érdekeltségi területe napjainkban 1288 km2. 1976. február 1. Az OVH elnökének 1/1976. (V.É. 4.) OVH sz. utasítása alapján a vízgazdálkodási társulatok dr. Illés György elnökhelyettes felügyelete alá kerültek. Az általa áp­rilisban kiadott irányelvek szerint a továbbiakban a társulatok taggyűléseinek határozatai csak az illetékes vízügyi igazgatóság jóváhagyásával váltak érvényessé. 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom