Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok megújult feladatai a szocialista korszakban
1966 1967 1966-1967 1966. május 1. Tasstól Kunszentmiklósig elkészült a Kiskunsági Öntöző Főcsatorna első 14 km-es szakasza, amely 23 km2- en tette lehetővé az öntözéses gazdálkodást. 1966. május eleje Tiszavalk határában átadták az ország második kettős működésű (reverzibilis) szivattyútelepét, amely szükség esetén a belvizet emelte át a Tiszába, s a Kiskörei Vízlépcső megépülte után alkalmassá vált arra, hogy öntözőcsatornaként is üzemeljen. 1966. július 1. Hatályba lépett A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1965. évi 23. sz. tvr. végrehajtási kormányrendelet. 1966. július-augusztus Nagy árvíz vonult le a Rábán, amely a gátszakadások miatt mintegy 120 km2-nyi területet öntött el. A későbbiek során ez az árvíz adott lökést a védművek nagyobb arányú fejlesztésének. Ugyancsak erős árhullám okozott gondokat augusztus 23-én a Mura folyó mentén. Az apadást a Dráva egyidejű áradása sokáig megakadályozta. 1966. szeptember 11. Gárdonyban megalakult a Velence-tavi Vízmű Társulat, amelynek elnökévé dr. Sziráky Jenőt választották. A Társulat 1972-ben felvette feladati közé a tó regionális víz- és szennyvízcsatorna-hálózatának beruházását, s így átalakult Velence-tavi Regionális Víz- és Csatornamű Társulattá, megalapozva a Velence-tavi fejlesztési program előkészítését és az elfogadott fejlesztési célkitűzések tervszerű és folyamatos végrehajtását. A társulat azzal, hogy kivitelezőként is bekapcsolódott a művek megvalósításába szokatlanul bátor kezdeményezést indított el a víziközmű társulati mozgalomban. Társulat szervezése Gárdonyban 1966. november 30. Püspökladány székhellyel, 880 km2 érdekeltségi területen megalakult a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat. 1978-ban az érdekeltségi terület közel 920 km2-re nőtt. A társulat kezelésében működő Hamvas öntözőcsatorna vízbeeresztő műtárgya 1966. december 28. Megalakult az Alsótiszavidéki Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmánya. 1966. december Megjelent az OVF 46. sz. utasítása a vizek és közcélú vízilétesítmények kezeléséről és a költségek viseléséről. A rendelet a vízügyi igazgatóságok kezelésébe csak az egyes nagyobb vízmosáskötéseket, hordalékvisszatartó gátakat, hordalékfogókat és tartozékaikat adta. A vízmosások kategorizálása olyan kényszerű megfontolásból került az utasításba, hogy az a befogadó vízfolyások védelmét szolgálja. A kategorizálás az állami feladatot különválasztotta a helyi érdekeltek (társulatok) feladatától. 1966. A Somogy megyei Balatonszemesen megalakult a Balaton környékének első szennyvízelvezető társulata, amely tevékenységét a következő évben kezdte meg. 1967. január 26. Pécsett megalakult a Déldunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmánya. A Választmány munkájához-mint befogadó társulat-a Szigetvár Környéki VgT. nagy segítséget nyújtott. 1967. február 2. Az érintett társulatok tevékenységének összehangolására megalakult a Tiszántúli Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmánya. 1967. március 30. Dégen Imre javaslatára megalakult a vízgazdálkodási társulatok érdekképviseleti szerve: a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya (VTOV). Az Országos Választmány küldöttértekezletének e napon Budapesten megtartott I. tanácskozásán a VTOV elnökévé Sebestyén Gyulát, a Kővágóörsi Tsz. elnökét, országgyűlési képviselőt választották. Elnökhelyettesek lettek: dr. Paczuk István, a Csongrád Megyei Tanács VB. elnökhelyettese, valamint Karászi Kálmán, a székesfehérvári vízügyi igazgatóság vezetője. Karászi Kálmán, az Országos Választmány alelnöke 1967. március 31. A Felső-Számos Túrközi Vízgazdálkodási Társulat, valamint az Alsó-Számos Krasznaközi Vízgazdálkodási Társulat összevonás utáni területével megalakult az Ecsediláp Vízgazdálkodási Társulat mátészalkai székhellyel. Ettől kezdve az Ecsedi-láp területén ez a társulat végzi a kezelésébe adott állami tulajdonú vízrendezési művek karbantartását és üzemeltetését. Belvizes tedrület a Felső-Tisza vidékén 160
