Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok megújult feladatai a szocialista korszakban
Komplex melioráció - 1963. Tíz éves előkészítő kísérleti- és kutatómunka után megkezdődtek Vas megyében, az „Őrségi" tájegységben működő öt mezőgazdasági termelőszövetkezetben a komplex meliorációs munkák. Ennek során az Őrségi Vízrendezési és Talajvédelmi Társulat 2630 km dréncsövet fektetett le, 46 km2 területen pedig mélylazítást végzett. A munkák során - állami költséggel - további három Zala megyei község határában is ún. „bemutató üzemeket" létesítettek. Vízelvezetés a Szombathelyi Állami Gazdaság alagcsövezett területéről Új törvény a hazai vízügyekről Az előző századból származó vízjogi törvény - számos változtatással ugyan, de - egészen eddig az ideig szolgálta a vízgazdálkodási feladatok végrehajtását. Az 1965. január 1-én életbe léptetett vízügyről szóló törvény, és annak december 13-i végrehajtási rendelete hosszú távra, a maradandó jellegű általános alapelvek rögzítésével átfogóan igyekezett szabályozni az állami szervek, a társadalmi szervezetek, szövetkezetek, más jogi személyek és az állampolgárok vízgazdálkodási tevékenységével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A törvény szövegének kidolgozásában nagy szerepet játszottak az OVF jogászai, Frommer József és Bényei Zoltán. 1964. évi IV. törvény (a vízügyi tv.) részlete VII. FEJEZET A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK 40.§ (1) A vízgazdálkodásilag egységet alkotó területen (érdekeltségi terület) az érdekeltek a jogszabályban meghatározott helyi vízgazdálkodási, valamint az ezzel összefüggő talajvédelmi tevékenység szervezett ellátására vízgazdálkodási társulatot alakíthatnak. (2) A társulat megalakítására, működésére és megszűnésére, valamint felügyeletére a külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. Vili. FEJEZET (3) A vízügyi igazgatás feladatait az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a felügyelete alá tartozó vízügyi szervek (vízügyi szervezet) látják el. Jogszabályban külön meghatározott helyi vízügyi feladatokat a tanácsok - az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság szakfelügyelete alá tartozó illetékes tanácsi szakigazgatási szervek útján - látnak el, továbbá vízgazdálkodási közfeladatokat végeznek a vízügyi igazgatóságok felügyelete alatt működő vízgazdálkodási társulatok. Kukoricás a kalocsai öntözőrendszer hatásterületén 1964. február 14. Az 1963-ban elkészült beruházási programterv alapján megalakult a Nyírbátori Vízműtársulat. A társulat első, húsz éven át tevékenykedő kiváló elnöke Dikán Andor volt. A társulat már 1969-ben kibővítette tevékenységi körét a csatornázás feladatával. 1964. április A hirtelen olvadás és az esőzés nagy árhullámot és belvízi elöntéseket idézett elő a Bodrogon és a Felső-Ti- szán. Az áradás csúcsidőszakában napi 5-6000 ember is részt vett a védekezésben. 1964. május 29. Dombóvári székhellyel, 13 település 340 km2-nyi köz- igazgatási területén, 180 km vízfolyás kezelésére megalakult a Kaposmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat. A Társulat első elnöke Tóth Sándor főagronó- mus lett. 1964. július 13. + Alcser Jenő (Budapest), mezőgazdasági mérnök. Munkásságával jelentősen hozzájárult a korszerű öntözéses gazdálkodás hazai népszerűsítéséhez és fejlesztéséhez. Szakirodalmi tevékenysége a gépi öntözések gyakorlatának szinte teljes körét felöleli. (* ?, 1903.) 1964. július 25. Borsod megyében a hetek óta tartó szárazság miatt több mint 25 patak és kisebb vízfolyás kiszáradt, s igen alacsony volt a Sajó és a Flernád vízszintje is. 1964. augusztus 1. A főváros árvízi biztonságának fokozása érdekében megkezdődött a Rákos- és Szilas-patakok szabályozási munkálatai. A patakmedrek szűk volta miatt az 1962- 64 közötti időkben háromszor is áradást okozott a felhőszakadások nyomán lezúduló víz. 1964. szeptember 15. + Marchhart József (Debrecen), vízmérnök. Az Alsó-szabolcsi Tiszai Társulat egykori mérnöke komoly érdemeket szerzett a Tiszafüred-Rakamaz közötti 111 km hosszú Tisza bal parti töltés megerősítésében, a hortobágyi belvízrendszer 996 km-es csatornahálózatának kiépítésében. (* Debrecen, 1896.október 15.) 1964. november 19-20. A parlament elfogadta „A vízügyről" szóló IV. törvényt. 1964. Fajsz-Bátya-Dusnok-Miske térségében megépült az ország akkori legnagyobb esőztető öntöző hálózata, az ún. Kalocsai Öntözőrendszer. A Kiskunsági Főcsatorna vizét felhasználó felszínalatti nyomócsöves hálózat (öntözőfürt) közel 40,2 km2 terület öntözését tette lehetővé. 1964 157
