Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulatok megújult feladatai a szocialista korszakban
érdekében szükségessé vált az előregyártott elemek (mint pl. a hidroglóbusz) széleskörű alkalmazása is. 1962-ben - a társulatok szervezésével - már csaknem minden megyében megindult a tervszerű vízművesí- tés. Ennek gazdasági alapjait nem csupán a lakossági befizetések teremtették meg, hanem a községfejlesztési alapok koncentrált felhasználása is erősítette. A vízműtársulatok a vízművek megépítésére és nem üzemeltetésére jöttek létre. Az OVF (OVH) kezdeményezésére az 1960-as évek elején minden megyében megalakult a megyei víz- és csatornamű vállalat, ezzel létrejöttek a szakszerű, a higiéniai és gazdaságos- sági elveket érvényesítő üzemvitel feltételei. A vízmű-társulatok fejlődésének első szakaszában zajlott le az ország törpevízművesítési programja, amely a kistelepülések jelentős részét közkifolyókon keresztül szolgáltatott vízzel látta el. A következő fejlődési ütem már a vezetékes vízellátást célozta meg. Jellemző módon 1980 január elsejétől a módosított társulati jogszabályok értelmében már csak az az ingatlan (ill. tulajdonosa) számított társulati szempontból „érdekeltinek, akinek biztosított volt a közvetlen bekötési lehetősége. A vízművesítési program sikere ugyanakkor magával hozta a vízigények rohamos emelkedését is. A bekötés előtti napi 25-30 literes fejadag ugrásszerűen felment 100-120 literre. A társulati mozgalom „hőskorában" megépített törpevízművektől a kistérségi, vagy éppen regionális rendszerig, a közkifolyós ellátástól az egész településen megvalósított házi bekötésig hosszú út vezetett, ami összefüggésben volt a lakosság életkörülményeinek változásával, igényeinek alakulásával. Törpevízművek Magyarországon Bár a XIX. század végén és a XX. század első felében is épült Magyarországon néhány településen törpevízmű, mégis a fogalom és annak az 1950-es évek elejéről származó új értelmezése Bélteky Lajos (1901-1980) nevéhez fűződik. A kiváló vízügyi (kútfúrási) szakember szerint: „A törpevízmű főleg falusi településeken létesített olyan közcélú vízszolgáltató mű, amely túlnyomóan közkifolyókon keresztül gépi úton előállított nyomással biztosítja az ivóvizet." Ami a „gépi úton" történő „nyomás"-t illeti, azt a magyar falvak erőteljes villamosítási programja tette lehetővé. 1957 végén közel 900 kisvízellátó mű (körzeti vízvezeték és törpevízmű) üzemelt településeinkben. A megépült kereken 1100 km vízvezeték hálózaton 3100 db közkifolyó létesült és 24 600 házi bekötés útján több mint 500 000 fő jutott vezetékes vízhez. Az egészséges vizet adó közkutakról (közterületen létesített egyedi kutakról) a lakosságnak 32 %-a jutott ivóvízhez, míg az ország lakossá- gának46 %-a - 3,6 millió fő - saját ásott kútjának többnyire szennyezett vizét fogyasztotta. A községekben a közműves vízellátás fejlődését 1958-1962 között a vízműtársulatok szervezése nagymértékben meggyorsította. 1962-ben a törpevízművek építése országos mozgalommá vált. A 70-es évek közepétől azonban már csak a legritkább esetben épültek közkifolyós rendszerű vízművek. A korábban létesített törpevízművek is fokozatosan átalakultak a bekötési lehetőségeket is biztosító, kellően méretezett és kialakított ún. „kisvízmű- vek"-ké, amelyek már a lakosság távlati vízellátását nagyobbrészt házi bekötések útján, kisebb részben közkifolyókról biztosították. Falusi közkifolyó 1958. szeptember 6. A „Felsőrészi Nyomás-széle és a Korhány lapos" nevű határrészen, 82,73 km2 érdekeltségi területen Körösparti András elnökletével megalakult a Mezőtúr-Kútréti Vízgazdálkodási Társulat. 1958. szeptember 6. Csipes Mihály elnökletével megalakult a Mezőtúr- Vízközi Belvízelvezető Társulat. 1958. szeptember 12. Megalakult Pakson a Cseresnyés-Biritói Vízrendezési Társulat. 1958. október 5. Az elsők között alakult meg az Érdi Ivóvíz Társulat (utóbbi nevén, 1974-től Délbuda Térségi Víz- és Csatornamű Társulat). A Társulat első elnöke dr. Kápolnay Gyula, Érd község körzeti orvosa lett. 1958. október 26. A Nyugat-Dunántúlon elsőként a Nardapatak Lecsapoló Társulat alakult meg Nardán, 1,05 km2 érdekeltségi területen. A Társulat 1964-ben beolvadt az Őrség- Hetési Vízrendezési és Talajvédelmi Társulatba. 1958. október Nagyecseden egyéni gazdálkodók megalakították a később mátészalkai székhelyű Kraszna-Balparti Vízrendező Társulatot, amely első volt a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság területén. 1958. november Dr. Bélák Sándornak, a keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet egyik vezető munkatársának, a kedvezőtlen talajú területek mezőgazdasági hasznosítása kutatójának közreműködésével megalakult a Keszthelyvidéki Láphasznosító Társulat, valamint Hegyfalun a Kőrismenti Vízgazdálkodási Társulat. 1958. Eredetileg belvíz-rendezésre hívták életre Kisújszállási Vízgazdálkodási Társulatot, de az 1960-as évek elejére már az öntözési érdekek kiszolgálása lett a fő feladata. 1958. Megalakult és 1962-ig működött a Tiszabábolnai Belvízvédelmi Társulat. 1959. február 18. Komádi székhellyel megalakult a Komádi Belvízrendező Társulat. Érdekeltségi területe alakulásakor 104,26 km2 volt. 1958-1959 Bélteky Lajos gépészmérnök 149
