Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)

A társulati mozgalom kiteljesedése

1913. április 12. Az országgyűlés által A Bega csatornának a temes- begavölgyi vízszabályozó társulat ármentesítése érdekében is szükséges rendezéséről szóló 1902-.XXH. te. módosítása tárgyában elfogadott 1913:IX. törvénycikk lehetővé tette, hogy a társulat még nem törlesztett kölcsönei mellé a szükséges vízi munkák elvégzése érdekében állami garan­ciával újabb kölcsönöket vehessen fel. 1913. július A Délvidéken megalakult a Delibláti Lecsapoló Társulat. 1913. július A lezúduló nyári tiszai árvizek nemcsak az ármentesítő társulatokérdekeltségi területein, hanem azokon túl is nagy pusztítást okoztak. A Felső-Tisza vidékén az árví­zi károk megelőzhetők lettek volna, ha Tisza-Szamos- közi érdekelt birtokosok már korábban megalakulva elvégezték volna a terület ármentesítését. A Körösök völgyében viszont a Sebes-Körös és a Berettyó árhul­láma találkozott a Fekete-Körös árhullámával. Az árvíz magassága a Kettős-Körösön is meghaladta az addig észlelt legnagyobb vízszintet. Az elszenvedett károk orvoslására az országgyűlés megalkotta az 1914. évi XXXVIII. törvénycikket, amely 20 éven át 3 millió koro­nával, összesen 60 millió koronát tervezett a földmű­velési kormányzat rendelkezésére bocsátani. Sajnos a törvény szentesítése már a világháború kezdetére esett, s végrehajtása teljesen elmaradt. 1913. augusztus 7. Az egész Heves vármegyére kiterjedő esőzések hatá­sára az Eger-patak kilépett medréből és árvizet oko­zott Eger városában. 1913. október Győrben felavatták a Rábaszabályozó Társulat egykori elnökének, gr. Cziráky Bélának emlékművét. 1913. október Megalakult a Dunacséb-Begecsi Ármentesítő és Bel­vízlevezető Társulat. 1914. tavasz A csapadékdús tavaszi hónapok során a Kraszna ma­gas vízállása miatt nem lehetett az 1898-ban épített nagyecsedi zsilipet megnyitni, így 230 km2 területet öntött el a visszaduzzasztott belvíz. Ekkor (május 8-án) határozta el az Ecsediláp lecsapoló és Szamos Balparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, hogy a zsilipek mellé egy vízátemelő szivattyútele­pet építtet. A 257 km2 vízgyűjtő-területről érkező belvizek átemelését lehetővé tévő szivattyútelep építését még abban az esztendőben megkezdték és 1915-ben helyezték üzembe. 1913-1914 108 A Tisza-Szamosközi Társulat tervezett szabályozási müveinek térképe Egyes vízrendező társulatoknak adandó előlegekről, ill. segélyek­ről- 1914. Részlet a törvény bizottsági indoklásából: „A tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal kettős célt óhajt a földmívelésügyi miniszter elérni. Az egyik a ja­vaslatban említett érdekelt vidékek (Tisza-Szamosköz) ármentesítése és belvizeinek szabályozása, a másik az ország egyes árvíz sújtotta részei lakosságának kere­sethez juttatása. Köztudomású, hogy az elmúlt évben az ország némely vidéke a folytonos nagymértékű eső­zéstől, valamint a folyók és patakok áradásától igen sokat szenvedett. Nemcsak a lakosság szántóföldjeit tette tönkre az ár, hanem elpusztította lakóházait, s egyes vidékek árvízvédő müveit is. Különösen áll ez a Tisza-Szamosköz vidékére, ahol a Tisza, Szamos és Túr folyók árvizei a nyáron mintegy 120.000 hold termő­földet öntöttek el. A törvényhozás 8.890.000 koronát engedélyezne...Ebből az összegből 3.350.000 K azonnal felhasználható volna, ami által azok a munkások, akik az árvíz folytán elmaradt aratás következtében kenyér nélkül maradtak...mun kához jutnának." Az említett összeget a következőképpen osztották meg az érintett társulatok között: Tisza-Szamoskö- zi 6.500.000 K, Beregmegyei 350.000 K, Bodrogközi 400.000 K, Felsőszabolcsi 600.000 K, Ecsedi Láp Le­csapoló 900.000 K, a dunai III., IV., és V. vízszabályozá­si öblözetek ármentesítésére 140.000 K. „A fenti társulatok árterületein az árvíz oly pusztításo­kat okozott, hogy azok helyrehozatala a legnagyobb mértékben sürgős, mert különben a nagy pénzáldoza­tok árán ármentesített területek gazdaságilag kihasz­nálhatók nem volnának, ami viszont az ottani lakos­ság teljes tönkrejutását vonná maga után. A pénzpiac kedvezőtlen helyzete azonban a kölcsönök felvételét az egyes társulatokra nézve úgyszólván lehetetlenné teszi, s ezért, ha az állam nem nyújt előleget az egyes társu­latoknak, a sürgős ármentesítő munkák megkezdhetők nem volnának, ami pedig a fentebb előadottak szerint az egész országnak fontos közérdeke." Br. Kende Zsigmond, a Tisza-Szamosközi Ármentesitő és Belvízszabályozó Társulat elnöke Társulat alakulása a Szamosköz- ben - 1914. január 11. Az 1912. és 1913. évi árvizek hatására, 1191,2 km2 te­rületen Szatmárnémeti székhellyel, br. Kende Zsig­mond elnöklete alatt megalakult a Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, amely a háborút követő években a Szamos jobb parti és Ti­sza bal parti árvédelmi töltéseit végleges méretben kiépítette, s külvizeit a Túr szabályozásával (a Túr­csatorna megépítésével) elvezette, belvizeit pedig a belvízcsatorna-hálózat megépítésével még az 1920- 1930-as években rendezte. A trianoni békeszerződés után amúgy a társulat három részre szakadt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom