Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése
1913. április 12. Az országgyűlés által A Bega csatornának a temes- begavölgyi vízszabályozó társulat ármentesítése érdekében is szükséges rendezéséről szóló 1902-.XXH. te. módosítása tárgyában elfogadott 1913:IX. törvénycikk lehetővé tette, hogy a társulat még nem törlesztett kölcsönei mellé a szükséges vízi munkák elvégzése érdekében állami garanciával újabb kölcsönöket vehessen fel. 1913. július A Délvidéken megalakult a Delibláti Lecsapoló Társulat. 1913. július A lezúduló nyári tiszai árvizek nemcsak az ármentesítő társulatokérdekeltségi területein, hanem azokon túl is nagy pusztítást okoztak. A Felső-Tisza vidékén az árvízi károk megelőzhetők lettek volna, ha Tisza-Szamos- közi érdekelt birtokosok már korábban megalakulva elvégezték volna a terület ármentesítését. A Körösök völgyében viszont a Sebes-Körös és a Berettyó árhulláma találkozott a Fekete-Körös árhullámával. Az árvíz magassága a Kettős-Körösön is meghaladta az addig észlelt legnagyobb vízszintet. Az elszenvedett károk orvoslására az országgyűlés megalkotta az 1914. évi XXXVIII. törvénycikket, amely 20 éven át 3 millió koronával, összesen 60 millió koronát tervezett a földművelési kormányzat rendelkezésére bocsátani. Sajnos a törvény szentesítése már a világháború kezdetére esett, s végrehajtása teljesen elmaradt. 1913. augusztus 7. Az egész Heves vármegyére kiterjedő esőzések hatására az Eger-patak kilépett medréből és árvizet okozott Eger városában. 1913. október Győrben felavatták a Rábaszabályozó Társulat egykori elnökének, gr. Cziráky Bélának emlékművét. 1913. október Megalakult a Dunacséb-Begecsi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat. 1914. tavasz A csapadékdús tavaszi hónapok során a Kraszna magas vízállása miatt nem lehetett az 1898-ban épített nagyecsedi zsilipet megnyitni, így 230 km2 területet öntött el a visszaduzzasztott belvíz. Ekkor (május 8-án) határozta el az Ecsediláp lecsapoló és Szamos Balparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, hogy a zsilipek mellé egy vízátemelő szivattyútelepet építtet. A 257 km2 vízgyűjtő-területről érkező belvizek átemelését lehetővé tévő szivattyútelep építését még abban az esztendőben megkezdték és 1915-ben helyezték üzembe. 1913-1914 108 A Tisza-Szamosközi Társulat tervezett szabályozási müveinek térképe Egyes vízrendező társulatoknak adandó előlegekről, ill. segélyekről- 1914. Részlet a törvény bizottsági indoklásából: „A tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal kettős célt óhajt a földmívelésügyi miniszter elérni. Az egyik a javaslatban említett érdekelt vidékek (Tisza-Szamosköz) ármentesítése és belvizeinek szabályozása, a másik az ország egyes árvíz sújtotta részei lakosságának keresethez juttatása. Köztudomású, hogy az elmúlt évben az ország némely vidéke a folytonos nagymértékű esőzéstől, valamint a folyók és patakok áradásától igen sokat szenvedett. Nemcsak a lakosság szántóföldjeit tette tönkre az ár, hanem elpusztította lakóházait, s egyes vidékek árvízvédő müveit is. Különösen áll ez a Tisza-Szamosköz vidékére, ahol a Tisza, Szamos és Túr folyók árvizei a nyáron mintegy 120.000 hold termőföldet öntöttek el. A törvényhozás 8.890.000 koronát engedélyezne...Ebből az összegből 3.350.000 K azonnal felhasználható volna, ami által azok a munkások, akik az árvíz folytán elmaradt aratás következtében kenyér nélkül maradtak...mun kához jutnának." Az említett összeget a következőképpen osztották meg az érintett társulatok között: Tisza-Szamoskö- zi 6.500.000 K, Beregmegyei 350.000 K, Bodrogközi 400.000 K, Felsőszabolcsi 600.000 K, Ecsedi Láp Lecsapoló 900.000 K, a dunai III., IV., és V. vízszabályozási öblözetek ármentesítésére 140.000 K. „A fenti társulatok árterületein az árvíz oly pusztításokat okozott, hogy azok helyrehozatala a legnagyobb mértékben sürgős, mert különben a nagy pénzáldozatok árán ármentesített területek gazdaságilag kihasználhatók nem volnának, ami viszont az ottani lakosság teljes tönkrejutását vonná maga után. A pénzpiac kedvezőtlen helyzete azonban a kölcsönök felvételét az egyes társulatokra nézve úgyszólván lehetetlenné teszi, s ezért, ha az állam nem nyújt előleget az egyes társulatoknak, a sürgős ármentesítő munkák megkezdhetők nem volnának, ami pedig a fentebb előadottak szerint az egész országnak fontos közérdeke." Br. Kende Zsigmond, a Tisza-Szamosközi Ármentesitő és Belvízszabályozó Társulat elnöke Társulat alakulása a Szamosköz- ben - 1914. január 11. Az 1912. és 1913. évi árvizek hatására, 1191,2 km2 területen Szatmárnémeti székhellyel, br. Kende Zsigmond elnöklete alatt megalakult a Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, amely a háborút követő években a Szamos jobb parti és Tisza bal parti árvédelmi töltéseit végleges méretben kiépítette, s külvizeit a Túr szabályozásával (a Túrcsatorna megépítésével) elvezette, belvizeit pedig a belvízcsatorna-hálózat megépítésével még az 1920- 1930-as években rendezte. A trianoni békeszerződés után amúgy a társulat három részre szakadt.
