Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
Az első kőhíd Budapesten (A Széchenyi-Lánchíd története) Széchenyi szervezőmunkájának eredménye lett az a lánchíd, amelyet az angol mérnök, Tierney Clark tervezett, és amelyet névrokonának, a skót Adam Clark- nak vezetésével építettek meg. A 380 méter hosszú híd létrehozása érdekében a magyar parlament 1840-ben törvényt is hozott, amely a Lánchíd Részvénytársaság építési és 87 évre szóló üzemeltetési kötelezettségeit, valamint az őket illető kedvezményeket rögzítette. Ez utóbbiak közé tartozott például az is, hogy a szerződés érvényességének ideje alatt a hídtól felfelé és lefelé 8 km-en belül nem -épülhet másik híd, valamint az is, hogy a hídon átkelőknek vámot kell fizetniük. A Lánchíd építését elrendelő törvény arról is intézkedett, hogy a Lánchíd Rt. a hajóhídból származó jövedelem elmaradása miatt kártalanítást fizessen Buda és Pest városának. Annak érdekében, hogy az átjáró-forgalom AItoOat ,AAZ£P j /icMCK /iuRAfl Ä V7£.jdC.*L íLrtLTETkP foGY Te lM*l‘ W&Y Alosr imt&r La viu/C is BaaÍUuK a ßrA£&f£L SzoLG-4 ff L £ Tril zár HszAzfkttle, azaz •tf-i/Arzvur ís <kc4z/i />/ p,ti /},//}-,' /?, fí,. //?-/ . . '/>s/.x /)■ m rzrszíR, Alia Vak cipő /Hal apa r /aiv paa’c. Csak Ti O Alia /V£ PORTA Z/AAT> A’ PlOA T ALLTTasc Pr-r PTÜTG A’ /S/O Zzl ALL Ti lap aia.’d Lap re pacal ■4 ’ LA á r CSAK A1AIO AUA’T £0E.T AaroAs UTctA’/i At/cer Z a sas 7Széchenyihez intézett névtelen fenyegető levél a Magyar Környezetvédelmi és Vizügyi Múzeum archívumából SZÉCHENYI lándzsát tört az általános hídvám-fizetés mellett is. Ebben nem csak a nemesség ellenállását kellett letörnie, hanem a pest-budai polgárokét is, akiknek a hajóhídon addig nem kellett fizetniük. A híd-ügy felháborodott és szélsőséges ellenzői névtelen levelekben fenyegetőztek, és volt, aki kijelentette, inkább Paksig kerül Budára menet, de nemes ember létére nem fizet hídvámot A Lánchíd a 1 9. század ötvenes éveiben, R. Altnak Sandmann rajza alapján készített kőrajzán bevételei az építési és fenntartási költségeket fedezzék, a törvény kimondta a hídon mindenki, tehát a nemesek is kötelesek az átkelésért fizetni. Ez hallatlan felzúdulást keltett az érintettek körében, hiszen ezzel a nemesek adómentességének évszázados alkotmányos joga csorbult ki egyszer s mindörökre. A híd fenntartásának költségei egyébként csak töredékét tették ki annak a bevételnek, amelyet a hídon közlekedőktől szedtek be az üzemeltetők. Ebből a jövedelemből bőségesen telt a 6,25 millió forintos építési kölcsön folyamatos törlesztésére és annak kamataira. A Lánchíd 1876-ig állt egyedül a két város között, akkor megépült a Szent Margit magyar királylányról elnevezett híd, amelyet azután sorban követtek a többiek, napjainkban hét közúti és két vasúti híd kapcsolja össze a Duna két oldalát. A második világháború utolsó hónapjaiban került sor Budapest ostromára. A védekező német és magyar csapatok - csakhogy lassítsák a szovjetek előrenyomulását - barbár módon valamennyi Duna-hidat a levegőbe röpítették. Az egykor büszke hidak roncsainak eltakarítása és helyreállítása évtizedeket vett igénybe. Legelőször a Lánchidat építették újjá, hogy születésének századik évfordulójára ismét régi fényében tündökölhessen. Az Erzsébet-híd 1964. évi üzembe helyezésével fejeződött be a robbantások miatt tönkrement budapesti Duna-hidak helyreállítása. Ezt követően a fővárosban újabb híd már csak a 90-es években épült. Az 1995-ben átadott Lágymányosi-híd Budapest belvárosi forgalmi túlzsúfoltságának enyhítésében játszik fontos szerepet. 1843-1844 1 843. július 25. * Horváth Ignác (Pest) gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus. Akadémiai székfoglalóját „Az 1876-iki vízáradás alkalmából Budapesten tett vízmérésekről” címmel tartotta, amelyben a legkorszerűbb mérési módszerek alkalmazásáról adott számot. A műegyetemen 1871-től a műszaki mechanika tanszéket vezette korai haláláig. (-(Budapest, 1881.április 18.) 1843. Szeged városában gőzfürdőt létesítettek, mely az 1879- évi tiszai árvíz alkalmából összedőlt. Vásárhelyi Pál Esetmérési térképe Magyar-országnak... címmel 3 kéziratos példányban elkészíttette az összes addigi vízrajzi magasságmérésnek az Adriai-tenger megadott szintjére vonatkoztatott új rendszerét. Az átszámítási eredményeket a Lip- szky-féle térkép kicsinyített változatára vezették rá. Az így kialakított egységes szintezési rendszerben szereplő értékeket azóta hívták „Vásárhelyi-féle magasságokénak. Hild József tervei alapján felépült ma ismert formájában a Császár-fürdő, amelynek helyén az előbukkanó melegforrások mellett ősidőktől fogva fürdők működtek. Beszédes József elkészítette az Ipoly átfogó rendezési tervét. Beszédes a folyót átmetszésekkel és egy új malomcsatornával kívánta regulázni, de a szabályozási törekvések már a tervezés időszakában elakadtak, így a folyó jelentős része ma is eredeti állapotában van. 1 844. január 4. * Lengyel Béla (Budapest) vegyész, akadémikus, egyetemi tanár. A pesti tudományegyetem II. Kémiai Tanszékén az ő vezetésével működött az Asványvízelemző Intézet, melynek feladatai közé tartozott a hazai gyógyvizek kémiai vizsgálata, (f Budapest, 1913- március 11.) október 5. * Czekelius Aurél (Csiklovabánya) mérnök. 1869-től a MÁV mérnöke, 1881-től az új műszaki tanács tagja, 1894-től pedig a Dunahíd-osztály vezetője. Nevéhez fűződik a budapesti Erzsébet- és Ferenc József-híd, a pozsonyi és komáromi Duna-hidak, valamint a puhói Vág, a tiszaújlaki Tisza- és a marosújvári Maros-hi- dak építése, (t Budapest, 1927. november 14.)
