Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1832-1833 1833 1833-1834 1 832. június 1 2. A Hídegylet gyűlésén bejelentették, hogy a Vízi és Építészeti Főigazgatóság által elvégzett „hidrotechnikai vizsgálatok” eredményei alapján rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyek alapján elkészíthető a budapesti Duna-szakasz vízrajzi térképe. A térképet Vörös László „dunamérési hiteles földmérő” 1:7200 méretarányban rajzolta meg. 1 832. november 1. * Szapáry Gyula gr, (Pest), politikus, földbirtokos, a Tíszavölgyi Társulat elnöke, a tiszai vízmunkák hathatós támogatója, Tisza Kálmán kormányában földművelésügyi miniszter, utóbb miniszterelnök. (t Abbázia, 1905. január 20.) 1832. Somogy vármegyében megkezdődtek a Kapos-szabályozás munkálatai. Fóka Antal földmérő elkészítette Zala vármegye vízrajzi anyagát, amelyben nemcsak a megye nagyobb folyóit (Dráva, Mura, Zala) és a Balatont mutatta be, hanem a forrásokról, valamint az összes álló- és folyóvízről megemlékezett. A Balatont a szerző „holt víz”-nek említette, ahol a fürdőélet még nem alakult ki és a hajózás sem jelentős. 1833. február 8. * Lechner Lajos (Buda) mérnök, építészmérnök. 1865-től 1870-ig a Felső-Bodrog szabályozási munkáknál dolgozott. 1873-ban megnyerte a főváros csatornázására kiírt nemzetközi pályázatot. Ő tervezte és irányította az árvíz által romba döntött Szeged újjáépítését. 1886-tól a budapesti mérnöki hivatal vezetőjeként közvetlenül irányította a főváros vízellátásának és csatornázásának ügyeit, (f Budapest, 1897. november 18.) június Széchenyi István grófot a nádor Al-Duna-szabályozási királyi biztossá nevezte ki. Széchenyi az előkészítő tervezői és kivitelezői munkákat Vásárhelyi Pálra bízta, s már július 8-án, Pesten gőzhajóra szállt, hogy a munkálatok megindításánál jelen legyen. július 29. Az első sziklarobbantással kezdetét vette a dunai hajózás kiterjesztése érdekében - Vásárhelyi Pál tervei alapján és vezetésével - megindított, és négy évig tartó Al-Duna-szabályozás, amelynek során az egyik fő cél egy Báziástól Vaskapuig tartó al-dunai bal parti út építése volt. Széchenyi István, mint királyi biztos 1 833. szeptember 3. Széchenyi István az első gőzhajóval (Franz L), amely a Tiszán közlekedett, Titelről Szegedre érkezett. Útjára a Tisza hajózhatóságának kipróbálása is vezette. szeptember 30. Az érdekeltek elfogadták Beszédes Józsefnek az aradi malomcsatorna megépítésére vonatkozó műszaki terveit, s még ez év őszén a Fehér-Körös völgyében megkezdődtek az 1840-ig tartó vízmunkák. október 1. * Bodoky Lajos (Gyula), mérnök. 1868-1872 között a Körös- Berettyó Ármentesítő Társulatnál a vízrendszer szabályozását tervezte és vezette. Állami szolgálatba lépve foglalkozott a Felső- Duna szabályozási munkálataival is. 1881-ben a Közmunka és Közlekedési Minisztérium vízépítészeti osztályának vezetőjeként szerepet játszott a Tisza-szabályozás korrekciós koncepciójának kidolgozásában. 1881-1885 között a hazai vízügyi műszaki szolgálat vezetője volt. (f Budapest, 1885. szeptember 13.) 1833. ____________ A Dráva medrének javítására, lefolyási viszonyainak kiegyensúlyozására irányuló munkák végrehajtására felállították a Drá- vaszabályozási Királyi Biztosságot. Elkészült a Rába vidék első pontos vízrajzi leírása, amelyet a Vízi és Építészeti Főigazgatóság utasítására Keczkés Károly hajózási mérnök állított össze, a folyó felmérését végző Vas, Sopron és Győr vármegyei mérnökök munkája alapján. Megépült Budán, a mai Alkotás utcában az egykori „Teremtéshez” címzett ház udvarán az első fővárosi artézi kút, amelynek mélysége 150 méter volt. A krisztinavárosi ház tulajdonosa, Heinrich István a felszín alatt mindössze 6 méterre feljövő vizet szivattyúzással emelte ki. A Körösök vidékén elsőnek - bár ideiglenes jelleggel - az Arad vármegyei érdekeltek megalakították a vízszabályozó társulatot, amely Borossebestől Gyuláig 81 átvágást épített meg a Fehér- Körösön, s mindkét oldalon több tíz km hosszúságú töltést emelt. Az elvégzett munka nem mindenben felelt meg az elvárásoknak mert a következő évtizedekben a folyó gyakran szakította át a töltéseket, és mosta el egyes szakaszait. A Fehér-Körös medre és töltései a 1 9. században 1834. januájyó.__ ___________________ * Meiszner Ernő (?), mérnök a Rába-szabályozás tervezője és vezetője. A szabályozás műszaki szempontból az egyik legszerencsésebb megoldású hazai folyószabályozások közé tartozik, (t Nagyvárad, 1902. április 11.)
