Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1822-1823 1822. Az újabbkori Debrecen-Nagyerdeí termál fürdó'telep első fürdőházát Simonyi óbester kezdeményezésére a városkapun kívül építtette meg Debrecen városa. A klasszicizáló épület terveit a Vízi és Építészeti Főigazgatóság mérnökei készítették, a kivitelezést Povolny Ferenc építőmester irányította. Az előző évben leégett siófoki vízimalmot lebontották, és a Sió medrét kitisztogatták. Ezzel gyakorlatilag elkezdődött a Balaton szabályozása. A siófoki malom eltávolítása után kereken egy méterrel csökkent a tó vízszintje az akkor átlagosnak tartott szinthez képest. 1823. március 8. * Andrássy Gyula gróf (Tőketerebes) nagybirtokos, politikus. 1845-ben a Felsőszabolcsi Tiszaszabályozó Társulat elnökévé választották. Kezdeményezésére alakult meg 1846-ban az Első Tiszagó'zhajózási Társaság. Egyik alapító tagja volt a Tiszavölgyi Társulatnak. A kiegyezés után megalakult kormány első miniszterelnöke, később közös külügyminiszter volt. Lónyay Menyhért halála után őt választották meg a Tiszavölgyi Társulat elnökévé, amely posztját 1890-ig megtartotta, (t Volosca, Fiume mellett, 1890. február 17.) június 30. Huszár Mátyás megírta összefoglaló értekezését a Körös-vidék vízrajzi viszonyairól, valamint elkészítette Körös-szabályozási tervét, s ezzel a mappációs munka befejeződött. A felmérés során tisztázták, hogy a Körös-medence árterülete 7710 km2 volt, amelyből 4770 km2 állandóan víz alatt feküdt. 1823. ősze A siklósi Batthyány-uradalom lecsapolást végző jobbágyai Harkány község közelében forrón kiömlő vízre bukkantak, amelynek gyógyhatása hamar ismertté vált. A kialakuló fürdő első orvosa Patkovics József volt, aki igen sokat tett a fürdő népszerűsítéséért. 1823. A régi budai vízmérce adatainak napi leolvasásával megkezdődött a rendszeres vízállás-észlelés nyilvántartása. 1850-től a Lánchíd jobb parti pillérjére vésett beosztásról történt a budapesti vízállások adatainak rögzítése. Az 1823-as kezdődátum összefüggésben volt a Duna vízrajzi felmérésének megindulásával. A pozsonyi vízmércéről ugyancsak 1823 óta olvasták le rendszeresen a vízállási adatokat. Ruttkay Mihály megyei mérnöknek a kalocsai Sárközről 1763-ban készített alábbi felvételén jól láthatók azok a kisebb-nagyobb természetes és mesterséges csatornák, amelyek sűrűn átszövik a területet, lehetőséget nyújtva az ártéren gazdálkodóknak a vizek mozgatására. A rendszeres vízszabályozások megkezdését gátolta ez a szövevényes vízi világ. Szövevényes vízi világa A budapesti vízállásokat első alkalommal közreadó német nyelvű újság címlapja A kalocsai Sárköz térképe 1 763-ból Ruttkay Mihály felvétele A Huszár Mátyás által javított távcsöves szintezőműszer tervrajza
