Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1820-1821 1820. január 20. * Csányi Dániel (Nagybánya), a Tisza-szabályozás mérnöke, akadémikus, a debreceni Református Kollégium matematika és fizika professzora, a szabadságharc őrnagya, (f Debrecen, 1868. január 20.) június Gr. Zichy Ferencet az uralkodó kinevezte a Kapos-szabályozás királyi biztosává, aki még abban a hónapban, június 20-ára Mik- lósvárra összehívta az érdekelt birtokosokat, hogy a teendőkről döntsenek. Az itt aláírt, ún. „MikJósvári Egyezmény” alapján szerveződött meg a Kaposvizét Levezető Társulat. augusztus 1. * Micskey Imre (Mezőszentgyörgy) mérnök, uradalmi mérnök, a Nádor-csatorna Társulat igazgatója. 1871-1887 közt a Közmunka és Közlekedési Minisztérium Vízépítési Osztályának vezetője, így a vízügyek egyik legfőbb irányítójavolt. Szakirodalmi munkássága is számottevő, írásaiban behatóan foglalkozott a vízjogi és szervezeti kérdésekkel, (f Cece, 1899- január 14.) 1820. Marosvásárhely főterére Bodor Péter (1748-1849) székely ezermester zenélő kutat állított fel, amelyet 1911-ben bontottak le. A kút másolata ma a budapesti Margitszigeten található. 1820-1821. A királyi biztos utasítására négy átmetszés munkálatait hajtották végre a Dunán Mohács, Baja és Báta mellett. A mederátvágások következtében a folyó 33,4 km-rel rövidebb. 1821. április 2. Beszédes József igazgató mérnök Sárvíz lecsapolási tervét a Sárvízi Társulat közgyűlése elfogadta. Elképzelésének lényege: a terület mély részein vezetett lecsapoló csatorna (Sárvíz), a töltésekkel elrekesztett, illetve elvezetett külvizek (Síó-Kapos), s a malmok számára Ősitől Cecéig épített külön csatorna (7 malom 35 vízikerékkel). Ezzel az 1810-es évek második felében félbe maradt munkák folytathatóvá váltak. Az első gőzös Berhard Antal „Carolina” nevű hajója volt az első gőzhajó a Dunán. Az 1817. évi bécsi bemutatást követően ugyanazon év szeptember 16-án Pest és Komárom között is próbautat tett. A hajó később a Dunán vontatásokkal kísérletezett, majd 1820. július 16-ától Pest és Óbuda között helyi hajózásba kezdett. Bernhard gőzhajóján számos újítást alkalmazott, de műve hamar kikerült a forgalomból, mert fogyatékosságai miatt nem volt alkalmas rakott járművek továbbítására. Ezért Bernhard a hajót Eszéken kikötötte, s mint mintahajót mutogatta, amíg az el nem süllyedt. A Duna vízrajzi felmérése A Körösök vízvidékének sikeres térképezése után a Helytartótanács 1822. végén utasította a Vízi és Építészeti Főigazgatóságot, hogy Huszár Mátyás és munkatársai fogjanak hozzá a Duna-völgy geodéziai és vízrajzi felvételéhez. A munkára nézve a Főigazgatóság 1823. januárjában adta ki a részletes utasítást. Az osztrák katonai térképészet mérnökei a Duna vonalának háromszögelési munkáival már 1822-ben eljutottak az osztrák határtól Budáig. Ettől kezdődően azonban már a Főigazgatóság polgári mérnökei vették át a feladatot. Mivel a munkálatok kezdeti szakasza a katonai felmérés adatainak kiegészítését jelentette, kezdetben igen gyorsan haladtak Huszár Mátyás mérnökei. Hamarosan megkezdődtek azonban a súrlódások a cs. kir. katonai hatóságokkal: a komáromi erőd melletti Duna-szakasz térképezését először nem engedélyezték, majd az engedélyezés után elkészült munkát lefoglalták. További bonyodalmakat okozott, hogy a kezdeti adatkiegészítésből végül jelentős korrekció lett, ami nyilván fokozta a feszültségeket a katonai és polgári mérnökök között. Az 1820-as évek közepéig a mappáció vezetője, Huszár Mátyás egyedülálló képzettséggel és gyakorlattal rendelkezett a geodéziai felmérésekben. Azonban nem sokáig: tanítványa és munkatársa Vásárhelyi Pál rövid idő alatt kiváló szakemberré vált, amiről két (ebből az időből származó) háromszögelési tanulmánya is tanúskodott. így azután amikor Huszár Mátyás, feletteseivel vívott szakmai és személyi küzdelme nyílt kenyértöréssel végződött (1829), a Főigazgatóság vezetője, Rauch- mCller von Ehrenstein lovagVÁsÁRHELYi Páltnevezte ki Huszár utódjának. Amikor Vásárhelyi átvette a mappáció vezetését, a Felső- és a Közép-Duna vízvidékét (az árterekkel együtt) egész Péterváradig csaknem egészében felmérték már, s csak a Pétervárad-Orsova közötti - egyébként igen nagy nehézségekkel terhelt - szakasz felvétele hiányzott. A Duna-felmérés második szakasza, a szabályozási tervek elkészítéséhez közvetlenül szükséges szintezési munkák felülvizsgálata, a geodéziai alappontok (fix„Lejtmérő inzsellér" Tudományos Gyűjtemény Pesten Fejér György egyetemi professzor szerkesztésében 1817. januárjában megjelent a Tudományos Gyűjtemény c. folyóirat, amely közel negyedszázadon át a hazai természet- és társadalomtudományok legjelentősebb orgánuma volt (megszűnt 1841-ben). A havonta megjelenő folyóiratban publikáltak a kor legjelesebb mérnökei (Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Gáty István, Vedres István és mások), így a lap a magyarnyelvű vízügyi szakírás első fórumának is tekinthető.
