Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1784-1785 1785-1787 1787 1784. Bállá Antal, Pest vármegye mérnöke Pesten kiadott Disquisitio hydraulico-mechanica an pans lapideus ... [A kőhídra vonatkozó hidraulikai-mechanikai vizsgálat... ] című értekezésében felvetette egy állandó pest-budai Duna-híd tervét. Ugyancsak ő készítette el a Duna hajózási térképét a budapesti hajóhídtól Taksonyig. Megkezdődtek a Dráva mederátmetszésekkel történő szabályozási munkái. A műszaki beavatkozás több megszakítás után 1848-ban ért véget. A munka során 64 átvágást ástak ki, amelynek kifejlődésével a folyó hossza 454 km-ről 272 km-re rövidült. Sexty András „geometra” elkészítette a Tisza Cigánd és Dombrád közötti szakaszának átmetszésekkel történő szabályozási tervét. 1785. április 26. Az újjászervezett Hajózási Igazgatóság rendeletet bocsátott ki, amely intézkedett arról, hogy az Ignaz Müller hadmérnök ezredes által készített Magyarország-térkép alapján kezdődjön meg az ország folyóvizeinek előzetes felvétele („Praeliminaire Fluss- aufnahme"). december 1 9. A pesti egyetemen kiadták az első mérnöki oklevelet, amelyet a filozófiai fakultáson a geometria és matézis adjunktusa, Tichi István kapott meg. Az oklevelet az egyetem rektorán, a bölcsészkar dékánján, valamint azlnstitutum gyakorlati mértan tanszékének vezetőjén túl a Hajózási Igazgatóság (később a Vízi és Építészeti Főigazgatóság) vezetője írta alá, ezzel is megerősítve azt a szabályt, hogy csak ez a diploma jogosítja fel tulajdonosát állami mérnöki állás betöltésére. 1785. Befejeződött a Habsburg-birodalom I. katonai felmérése. Az egész Magyarországot is felölelő, 1:28 800-as méretarányú, több színben rajzolt felvételi lapok, valamint a csatlakozó országleírások a 18. sz. második felének földrajzi helyzetét tükrözik, és gazdaságtörténeti forrásul is szolgálnak. Napvilágot látott Szinnyei Merse József Media impopulandi Tokajimon et Szolnokiam ... regulandi item navigationein perfluvium Tibiscum ... [Tokaj és Szolnok forgalmas kereskedő várossá fejlesztéséről és atiszai hajózás szabályozásáról] című röpirata, amely br. Orczy Lőrinc átfogó Tisza-szabályozási elgondolásait a Közép-Tiszára is kiterjesztette. 1785. Bedekovich Lőrinc - az 1783-ban kelt királyi rendelet alapján - kidolgozta és ajászkerület gyűlése elé terjesztette ajászság minden lényeges vízügyi problémájának megoldására vonatkozó javaslatait. Gr. Károlyi Antal mintegy 11 km hosszan hajózható csatornát ásatott a Tiszától Hódmezővásárhely felé (az ún. „Antal csator- ná”-t), de a munkát nem fejezték be, mivel a lakosság félt az esetleges tiszai árvizektől. 1 786. január 5. II. József - Magyarországra is kötelezően - elrendelte valameny- nyi föld kataszteri felmérését, s vele együtt az osztrák földmérték használatát. május 2. A Helytartótanács fürdőrendtartási és egészségügyi szabályzatot adott ki a balatonfüredi gyógyhely számára. november 30. 11. József leiratában a halálbüntetést eltörölve azt a hajóvontatással helyettesítette. A hajóvontatást egyébként az akkori szabadságvesztés-büntetés fokozására szolgáló közmunka legsúlyosabb neméül jelölték meg egy helytartótanácsi rendeletben. A kegyetlen büntetési nemet 1790-ben töröltette el az akkor uralkodó II. L ipót. 1786. Pozsony vármegyében a csallóközi járás lakosságának közmunkáját oly módon szervezték meg, hogy mindenki számára kijelölték, közmunkáját-a vármegyei mérnök irányítása mellett - az árvédelmi töltések melyik szakaszán és mikor kell leszolgálnia. A korábbi időszak csapadékos időjárásának köszönhetően a Fertő tó vízfelülete a szokottnak csaknem a kétszeresére (515 km2) dagadt. 1787. február 1 3. * Beszédes József (Magyar-Kanizsa), földmérő és vízépítő mérnök, az MTA első mérnök tagja. (| Dunaföldvár, 1852. február 28.) 1787. nyara __ T izenegy esztendővel a Mirhó-gát vármegyei határozattal történt elrombolása után iLLÉsyJános nagykun kapitány irányításával és Lietzner János vármegyei mérnök vezetésével befejezték a gát előző évben megkezdett újjáépítési munkálatait. 1787. * Halász Gáspár (Szilasbalhás) geometra, vízmérnök. Fiatal korában a Sárvíz-Kapos-szabályozásnál tevékenykedett, majd a Nádor-csatorna Társulat igazgató főmérnöke. Az abszolutizmus korában elkészítette a Sárvíz alsó szakaszának, valamint a dunai töltéseknek és a bátai zsilipnek terveit. Utolsó nagyobb munkája a Balatonhoz kötötte, a tó vízszintszabályozásával és a többletvíznek a Sión történő levezetésével kapcsolatosan készített méréseket és terveket, (f Szilasbalhás, 1859- január 2.) Fejér vármegye kísérletet tett a Velencei-tó és mocsarainak le- csapolására. Dinnyéstől, Seregélyes, Báránd határában haladva a Kajtori-tóig kb. 1 m fenékszélességű mesterséges csatornát ástak, de ez a belevezetett vizet levezetni nem tudta, idővel eliszaposodott, fenntartása elmaradt, így az egész vállalkozás abba maradt. A Velencei-tó Lipszky János térképén 1 787. július A Száva völgyében rendkívüli, 1880-ig meg nem haladott árvize pusztított a folyónak. A katonai hatóság Ó-Gradiska és Brod váránál ekkor helyezett el vízmércét.
