Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
Építészeti Főigazgatóság foglalkoztatta az 1810-es években indult nagy folyótérképezési munkáknál, de számosán léptek megyei és városi szolgálatba, vagy szegődtek el uradalmi mérnöknek. A statisztikai adatokat vizsgálva kitűnik, hogy a reformkor idején a végzett hallgatók nagyobbik fele a vízépítkezések körül talált magának munkát. Árvízi vész 1775-ben Egy addig nem tapasztalt hatalmas dunai árvíz pusztított február 15 -17. között Pesten és Budán, elárasztva és összedöntve a város lakóházainak felét (611 házat). A 764 cm-es tetőző magasságot elért árvíz nyomán kezdett hozzá a város vezetése - a mai Lehel tértől a Soroksári útig húzódó - árvédelmi töltés megépítéséhez. Az egykorú források arról is beszámoltak, hogy Érd, Adony települések adóit a vármegye 3 évre kénytelen volt elengedni, mert a lakók olyan nagy károkat szenvedtek az árvíztől. Dömsödtől Bátáig 1184 ház sérült meg. ■ Íja. i J /. Wc.&rugr. tP ~t (f nt /( / [ ín %üh uáh < í'í (i )tanak Arac(u<$&. ufx i. x fi m ni m míg (k r v . Az egyik legrégibb budapesti árvíztábla, amely a Döbrentei utca 1 5. sz. ház falán három nyelven emlékeztet a pusztításra Kiss József (1 748-1 81 2), a Ferenc-csatorna tervezője és építője A Ferenc-csatorna megálmodója Kiss József (1748-1813), a 18. század második felének jeles vízmérnöke, a Ferenc-csatorna tervezője és építője volt. Műszaki tanulmányait a bécsi katonai-mérnöki akadémián végzete, majd rövid hadmérnöki szolgálat után a hadseregből kilépve (1780 körül) kamarai mérnökként a Bácskában talált munkát. Nem sokkal az általa vezetett Szivác környéki mocsarak lecsapolását követően vezető kamarai mérnökké nevezték ki, s megbízták a bácskai vízmunkálatok legfőbb irányításával. Élete legjelentősebb alkotása a Tiszát és Dunát összekötő (Bácsföldvártól Monostorszegig vezető) Ferenc-csatorna megépítése volt. A forgalomnak 1802- ben átadott csatorna, melynek munkálataiban öccse, Kiss Gábor is vezető szerepet vitt - jelentősen megrövidítette az erdélyi só és a bánsági búza útját Pestig, ill. Győrig. A hatalmas vállalkozás kezdeti pénzügyi nehézségei és a tervezett költségek túllépése miatt a Kiss testvéreket a csatorna létrehozására alakult magántársulat vezetéséből eltávolították. Kiss József élete végéig viselte e méltánytalan döntés lelki terhét, s mellőzött, megkeseredett emberként halt meg 65 éves korában. 1775-1776 1 775. január 25. Orczy Lőrinc királyi biztos vezetésével Tokajban gyűlést tartottak a Felső-Tisza és mellékvizei szabályozásának megkezdése ügyében érintett vármegyék: Abaúj, Ung, Bereg, Szabolcs, Szat- már és Zemplén küldöttei. február 5-1 2. A Duna jeges árvize súlyos károkat okozott Pozsony városában. Az áradás a Csallóközben is megnehezítette az ottaniak életét, mert a visszaduzzasztott Vág folyó szintén kilépett a medréből. május 21. Br. Orczy Lőrinc, a Felső-Tisza vidék vizeinek szabályozásával megbízott királyi biztos felterjesztette javaslatát a szabályozás módjáról és végrehajtásáról. Jóllehet Mária Terézia királynő főleg a mellékfolyók vizeinek rendezésével és a felső-tiszai hajóút kitisztításával kapcsolatos teendők ellátásával bízta meg, a javaslatban először kapott hangot az egész folyóra kiterjedő átfogó szabályozás gondolata. 1775. A francia Antoine de Chézy, Bernoulli elméletét továbbfejlesztve, kísérletei alapján képletet készített a nyílt csatornákban mozgó víz sebességének szám ításá- ra. Az általa megadott összefüggés azon alapult, hogy a mederben mozgó víz sebessége - állandó víz- mennyiséget és medretfeltételezve -gy akorlatilag állandó. a nehézségi erő és a súrlódás egyensúlyban van. 1776. március 9. * [Habsburg] József főherceg (Firenze), 1796-1847 között Magyarország nádora. A hazai vízszabályozási munkák egyik legfőbb pártfogója, birtokait tekintve pedig több esetben érdekeltje volt. Támogatta a Duna-Tisza-csatorna megépítésére szerveződő vállalkozást, az aradi Malomcsatorna Társulat munkálatait és a háttérből sokat segített a Tisza-szabályozást nehezítő politikai és pénzügyi akadályok leküzdésében, (f Buda, 1847. január 13.) július 6. Krieger Sámuel korábban elkészített Sió, Kapos és Balaton- vidék vízrajzi térképe mellé egy latin nyelvű szabályozási tervet is megfogalmazott 26 oldal terjedelemben, amelyet átadott a br. Sigray Károly királyi biztos vezetése alatt működő vízszabályozási bizottságnak. A Tihanyban ülésező bizottság, amelynek tagja volt az udvari kamara által nem sokkal később hajózási igazgatóvá kinevezett Joseph Walcher is, elhatározta a Balaton vízszintjének csökkentését. &
