Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
Ember és természet (Glatz Ferenc)
1550-1566 1550. január A törökök várépítésbe kezdtek a hódoltságon kívül eső Szolnok mezővárosban. Szeptemberben a várost elfoglalták a királyi csapatok és Dobó István egri várkapitány kezdeményezésére folytatták Szolnok várának erősítését. A Zagyvának a vár északi és nyugati oldalán új medret ástak. A vár körüli vizesárok kialakításával a Zagyva-torkolat sok ezer éves természeti helyzetét változtatták meg, s a vár és a város területének összefüggése is megszakadt. 1550. A tiszai hajóépítésre vonatkozóan eddigi első adat szerint két bécsi hajóépítő mester - a királyi kamara megbízásából - Bártfán vásárolt hajóépítésre alkalmas fát. 30 kisebb naszádot készítettek, amelyeket hajósaikkal a Topolyán és a Bodrogon keresztül úsztattak le a Tiszára. 1552. szeptember-október A tűrök csaltatok ostrom alá fogták Eger várát, de ötheti sikertelen harc után feladták az ostromot és visszavonultak. 1555. január - február Marosvásárhelyen hatalmas árvíz pusztított, amely a város számos épületét romba döntötte. 1556. Bécsben megjelent Wolfgang Lazius (1514-1565) osztrák orvos, történetíró, térképész Magyarországgal foglalkozó munkája (.Hungáriáé descriptio), amelyben az ország leírása mellett beszámolt a törökök elleni harcokról. Könyvéhez mellékelt forrásként Lázár deák térképét használta, ám nem ismerte fel annak tájolási eltérését, és amikor a Duna folyásának irányvonalán javított, lényeges torzulást hozott létre. Ennekkövetkeztében atérkép másolói Magyarországról, ill. a Duna folyásirányáról évszázadokon át hibás térképészeti ábrázolást terjesztettek. 1 560. március 30. I. Ferdinánd engedélyt adott Sopron városának, hogy Wolf (Balf) forrásánál fürdőt építsenek és a használatért díjat szedjenek. 1 566. július Eszéknél a török sereg hatalmas állandó hajóhidat veretett a Dráván. Ezzel lehetővé vált. hogy Szigetvár ostromához felvonuljon az I. Szvibjmán által vezetett török sereg. Szeptember 6-án meghalt a szultán, s két nappal később a török csapatok elfoglalják a Zrínyi Miklós állal önfeláldozóan védet! Szigetvárt. Ill a berek, nádak, erek (Védelmi célú vízi munkálatok) Míg Erdély lakóit a havasok, az Alföld ellenségnek kiszolgáltatott népét a mocsarak nádtengerei védték és rejtették el háborúk idején. Magyarországon a török hódoltság idején, a védelmi rendszer kiépítésének programjába ágyazva tervszerűen vonták be a vizeket az erősségek és települések védelmébe: ahol a vízrajzi adottságok erre lehetőséget adtak, vizesárkokat ástak, folyómedreket vágtak át vagy tereltek el várat, várost védeni, avagy ugyancsak védelmi célból duzzasztógátakkal egész völgyeket árasztottak el. Ez a folyamat az 1577-ben egy haditanácsi döntés folytán vett határozott irányt. Ennek értelmében a török állandó betöréseinek egy jól megerősített, szorosan záró védelmi rendszernek kell útját állnia. A programban kulcsszerepet kaptak a vizek és mocsarak. Védett gátak építésével a mocsarak vízszínét magasan tartották, sőt völgyeket mocsarasítottak el, és mesterséges tavakat hoztak létre. A Balaton menti várak és erődök védelmére például a Sió torkolatát zárták el, aminek következtében 2-3 méterrel megemelkedett a tó szintje, és a Nagy-berek, valamint a Balaton déli partja víz alá került. Hadászati jellegű vízi munkálatok formálták át a Körös-völgy képét is. A Sebes-Körösből Nagyvárad alatt kiágazva például a Kis-Körös nevű csatornát építették Bocskai István nagykereki várának erősítésére. Szolnok vára G. Houfnagel metszetén 161 7-ben
