Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A rendszerváltás és a hazai vízügyek - 1989
1999 1 999. április 2. A Dunán le kellett állítani ajugoszlávia felé irányuló hajóforgalmat, mert a NATO légicsapások számos hidat leromboltak. június 9. A Felső-Tisza vidékén Katona Kálmán vízügyi miniszter ünnepélyes kapavágásával megindultak az árvédelmi töltésfejlesztési program munkálatai, amelyek az előző év novemberi árvíz idején legfenyegetettebb Tiszacsécse, Milota, Tarpa, Gulács, Tivadar és Kisar térségét védik az elöntéstől. június 1 8. Az országban több megyében (Pest, Heves, Borsod, stb.) falvakat árasztott el a szélsőségesen csapadékos időjárás. július 1 . A budapesti Műegyetem Építőmérnöki Karán Somlyódy László akadémikus vezetésével létrehozták a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéket. október 20. Hajós Béla h. államtitkár ünnepélyesen átadta a Szekszárd-Bá- tai árvízvédelmi öblözet addigi leggyengébb 10 knt-es szakaszán elkészült árvízvédelmi töltésfejlesztési beruházást. Ugyanezen a napon a Fővárosi Vízművek Rt. az angyalföldi Kerekes utcában először alkalmazott olyan nyomócső-rekonstrukciós eljárást, amelynek során a csőcsere elvégzéséhez nem kellett a teljes aszfaltburkolatot felbontatni. november 2. Üzembe helyezték a korszerűsített egri szennyvíztisztító telepet. A mintegy 1,4 milliárd forintos beruházással az 1979-ben átadott napi 22 000 m3 kapacitású létesítmény nemcsak másfélszer nagyobb mennyiséget képes feldolgozni, hanem a beépített berendezésekkel a tisztítás hatásfoka is megnőtt, s kielégíti a szigorúbb környezetvédelmi előírásokat. A terveket a MÉLYEPTERV Komplex Mérnöki Rt. készítette. november 1 7. Kormányközi megállapodás alapján a magyar állam 100 millió forint segély juttatott Ukrajnának a Felső-Tisza árvízi monitoring rendszer fejlesztésére, amelynek célja az árvíz előrejelzés megbízhatóságának javítása és a védekezés szervezési időelőnyének növelése. Ezzel egy időben a Felső-Tisza-vidék Árvízvédelmi Rendszer fejlesztése keretében ünnepélyesen átadták a Tarpa-Tivadar közötti, és a Gulács térségi megnövelt méretű töltésszakaszt. Romhányi Tamás: Hírek és rémhírek Az árvízzel kapcsolatban az első naptól kezdve sok a rémbír. Péntek délután például Nyíregyházán többen tudni vélték: gátszakadás történt Magyarországon valamelyik kis faluban, Kisarban pedig már olyan magasan áll a víz, bogy a házak, tetején ülnek, az emberek. A nyíregyházi vízügyi igazgatóság folyosóján valaki azt mondta: az ukránok felrobbantottak egy új hidat, mert nem fért át alatta a megáradt folyó vize.... Szombat délután arról lehetett hallani, hogy több ezren menekülnek át a zöldhatáron. Gátszakadás Magyarországon eddig nem volt, a háztetőkön sehol sem ültekemberek. Ukrajnában nem robbantottak hidat. ...A zöldhatár magyar szakaszán, Szatmárcsekénél újságírók hiába várták a menekülők ezreit. Csak egy terhes asszony és egy vakbélgyulladás-gyanús gyermek jött át... Népszabadság, 1998. november 9. Belvíz borítja a Bodrogköz vidékét Miután Észak- és Kelet-Magyarországon a belvíz 310 km2-t öntött el, előszóra Felső-Tisza vidékén (1 999. március 6-án) rendelte el Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli belvízvédelmi készültséget. Március elejétől kezdődően a belvízcsatornákon a mértékadó vízállások 130-180 %-ának megfelelő szinteken vonultak le a belvizek. A belvízzel borított területek legnagyobb kiterjedése 3600 km2 volt A sárospataki vár az áradó Bodroggal A belvízrendszerek adatai Az ország síkvidéki területei összesen 85 belvízrendszerre osztottak. A belvízi csatornák hossza több mint 42 ezer km, amelyből 11,6 ezer km-t a vízügyi igazgatóságok, 16,1 ezer km-t a vízgazdálkodási társulatok, 12,9 ezer km-t a mezőgazdasági üzemek, s mindössze 1,8 ezer km-t kezelnek az önkormányzatok. A vízkészletekkel való gazdálkodást 140 millió m3 állandó és 170 millió m3 ideiglenes belvíztározó biztosítja. A belvízgyűjtő főcsatornák vizének átemelésére 348 szivaty- tyútelep áll rendelkezésre, másodpercenként összesen 816 m3 kapacitással. Ez utóbbi mennyiség megfelel a Duna magyarországi kisvízi hozamának. Az állandó szivattyútelepek mellett további 370 helyen kiépítettek szivattyúállásokat, ahol - szükség esetén - 540 db, összesen 170 m3/s átemelőképességű szivattyút lehet üzembe állítani. A belvízlevezető rendszer átlagos teljesítőképessége országos viszonylatban 27,2 1/s/km2, ami azt jelenti, hogy az egész ország területén napi 100 millió m3 víz vezethető le gravitációs úton, vagy szivattyúval az elöntött területekről. Ez a teljesítőképesség elvileg az átlagosan tízévenként előforduló legnagyobb belvizek 15 nap alatti levezetésére ad lehető-
