Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1986-1988 1 986. december 11. Az OKTH elnökének rendelkezése alapján megalakult a Kis-Bala- ton Tájvédelmi Körzet. A közel 150 km2 kiterjedésű terület védetté nyilvánítása egy félévszázados törekvés végére tett pontot. 1986. A VITUKl-ban Neppei. Ferenc vezetésével kutatásokat folytattak a Duna-Tisza közén tapasztalt szokatlan méretű talajvízsüllyedés okairól, s megállapították, hogy a kedvezőtlen helyzetet az 1971- től fokozatosan kialakuló igen jelentős csapadékhiány, a rétegvízkitermelés fokozódása és az erdőterületek növekedése együttesen idézték elő. 1987. július 2. Az MSZMP KB ülésén elismerték az addig követeli gazdaságpolitika kudarcát. szeptember 27. A lakiteleki tanácskozás résztvevői elhatározták a Magyar Demokrata Fórum megalakítását. A Mirhó-fok eltöltésének évfordulójára kiadott emlékplakett 1987. október 9-10-én Kisújszálláson emlékülést tartottak a Mirhó-gát megépítésének 200. évfordulója tiszteletére. Ezzel kapcsolatban az egykori Mirhó-gát szélén emlékkövet és -táblát helyeztek el 1987. Több mint 100 milliós beruházással elkészült a Szarvastól Újkígyósig húzódó 54 km hosszú Kákafoki Főcsatorna, amely az érintett térség belvizeinek levezetését gyorsította meg. Utoljára Paksnál fogtak ki a Dunából vizát, amely halfajta hajdan a Fekete-tengerből vándorolt fel a szaporodási időszakban. A tokfélék családjába sorolható vizák a világ legnagyobb édesvízi halai közé tartoznak. A viza kihalászása azért számított szenzációnak, mert a Fekete-tengeri partvidék és a Duna szennyezettsége az elmúlt században megtizedelte a középkorban még hatalmas állományt, másrészt a vaskapui vízlépcső igen megnehezíti feljutásukat a Duna középső szakaszára. 1 988. január 24. t Nemes Gerzson (Szolnok) mérnök, a Közép-Tiszavidék árvíz- védelmének, folyószabályozásának szakértője, a terület vizei történetének jeles kutatója. (*Jászkisér, 1902, október 17.) február A Velencei-tó vízháztartási problémái miatt leállították a tó vizének eresztését, és egészen 1995. decemberéig a tó lefolyástalan volt. Maróthy László, 1 987-1 989 között környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 1987. december 1 6-án az Országgyűlés a korábbi Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint az Országos Vízügyi Hivatal összevonásával Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot hozott létre. A minisztérium vezetésével Maróthy Lászlót, az Országos Tervhivatal addigi elnökét bízták meg, helyettesei ÁB RAHÁM Kálmán és Varga Miklós államtitkárok lettek A Tisza-tó névadásáról A hetvenes évek végén növekedni kezdett a Tisza-II. víztározó, mint üdülőövezet forgalma. A térség idegenforgalmi népszerűsítéséért a Középtiszai Intéző Bizottság Papp Ferenc vezette elnöksége 1988-ban pályázatot írt ki a tározó elnevezésére. A Bizottság a közel 1600 javaslatból a Tisza-tó elnevezést fogadta el. Az elnökség indoklása:- ez a jelenlegi nevek helyett a köztudatban könnyen elterjeszthető, a köznyelv befogadja,- a „Tisza” a földtörténeti korokban is ismert, ősi név, kötődik a magyar néphez, az Alföldhöz, a monda- és népdalvilágához,- a szabdalt vízfelület hasonlít a szabályozás előtti Tiszára, illetve annak középső szakaszára,- amint a köztudatban a Hortobágy az ősi pásztorélet, a Tisza az ősi „vizes”-élet (halász, pákász, csíkász) emlékének őrzője, így a név és a kialakult táj ennek a hangulatnak mintegy visszaidézője,- az idegenforgalmi, turisztikai reklámnál a rövid, tisztán csengő név kedvező, külföldiek számára is könnyen kiejthető. A Tisza-tónak a 33. sz. úttól keletre eső része mint természetvédelmi terület ma a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében van. Strandolok a Tisza-tó partján
