Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
Egy kép a VIZÉP 1 971 -es prospektusából Hévíz, Miskolc) új fürdők sora épült (Bük, Csongrád, Győr, Kaposvár, Nyíregyháza, Sikonda, Szentes, stb.). Ebben az időszakban az idegenforgalom még alárendelt szerepet játszott, a helyi kezdeményezésekből adódóan a nem kielégítő, műszaki megoldásokat tekintve alacsonyabb követelményszint volt a jellemző. Az előbbiekkel szemben a céltudatos, összehangolt fejlesztés egyik példája Bükfürdő, ahol a sikertelen szénhidrogén kutatófúrás során feltárt hévíz egy országhatárokon túl is ismertté vált gyógyfürdő-komplexum dinamikus fejlődésének bázisa lett. Az 1966-1970 közötti években megnövekvő idegenforgalom, áz autósturizmus elterjedése, a magánnyaralók szaporodása, a természetes élővizek (Balaton, Velencei-tó) parti strandjainak fejlesztését hozta. Országosan a fürdőfejlesztés üteme lelassult. Ebben az időben új fürdők Kecskeméten, Szolnokon, Zalaegerszegen épültek. Újabbkori fürdőépítészet Magyarországon Amíg a 19. században egy-egy nagy építész, mint például a korábbiakban említett Hild József, Ybl Miklós, vagy akár Czigler Győző - egymagukban voltak „névadói” alkotásaiknak, komnkban építészeti műhelyek egyenrangú mérnökei team-munkában készítik el terveiket, s egyre kevésbé lehet egy-egy emberhez kötni a fürdők és uszodák megszületését. Az építészeti forma szoros összhangban kell álljon a funkcionális tartalommal, és az ahhoz szükséges gépészeti és technológiai együttessel. E tekintetben a valamikori MÉ- LYÉPTERV szakemberei nemcsak esztétikus, hanem tartalmi tekinteben is újszerű megoldásokkal rukkoltak elő. Ennek egy szép példája volt a Miskolc-tapolcai termálfürdő rekonstrukciója. A Közép-Európában egyedülálló barlangfürdő tervezési feladatának különlegességét az adta, hogy az 1930-as években épített fürdőt - tavi fürdővé alakítva - épített kapcsolatba kellett hozni a barlanggal. A tavi fürdő melegvizű szabadtéri ülőfürdő medencéje fölé a funkcióval harmonikus építészeti gesztusként egy kagyló formájú beton héjszerkezet borul, amely nemcsak hűs árnyékot vet a fürdőzőkre, vagy védi őket az eső ellen, hanem egyszersmind a barlang bejárata is. A tervezők egy „sétálóúttal” összekötötték a régi fürdőt a barlanggal és a tavi fürdővel. Az alkotás idővel (az 1970-es évek elejére) helyi látványossággá nőtte ki magát, bizonyítva, hogy a fürdők akkor működhetnek eredményesen, ha szolgáltatásaikon túl egyéb idegenforgalmi vonzerővel is bírnak. Hasonlóan sikeres megoldást eredményezett a Le- pence-völgyi erdei strandfürdő, amely a Duna-kanyar- nak és a Lepence-patak völgyének természeti adottságait használta ki optimális szinten. Amíg az öltözőépület szinte beolvad a hegyoldalba, addig a három, egymásra lépcsőzetesen, „kaszkád”-szerűen épülő ülőfürdő-medence különleges élményt nyújt. A medencék felett fokozatosan szűkülő fesztávú ívek ún. „lőtt”-beton technológiával készültek. 1977 1977. február 17. A kulturális miniszter hozzájárult ahhoz, hogy az Országos Vízügyi Hivatal „Országos Vízügyi Levéltár” elnevezéssel, budapesti székhellyel szaklevéltárat alapítson. március 14-25^ __________ A z argentínai Mar del Platóban 116 ország, köztük Magyarország részvételével lezajlott az ENSZ Vízügyi Konferenciája, amelynek központi témái az édesvíz- készletek mennyiségi és minőségi kérdései voltak. A konferencia megállapította, hogy a vízgazdálkodási feladatok megoldásához átfogó, 10-15 éves tervezésre van szükség, s gyorsított ütemben be kell fejezni a lakossági vízellátási programokat. A feladatok nemzetközi összefogással történő megoldását segítve meghirdették I960 és 1990 között a Nemzetközi Vízellátási Decennium megszervezését. június 1 6. t Dégen Imre (Gyöngyös) mérnök, a vízügyi szolgálat 1955-1975 közötti vezetője. (* Miskolc, 1910. november 8.) október 1. A Minisztertanács a környezetvédelmi törvény alapján a környezetvédelmi tevékenységek összehangolására létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt. A Visegrád melletti Lepencei-strand, a táji adottságokhoz illeszkedő építészet szép példája
