Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1973-1974 torkolatáig, sőt a Novi-Becseji vízlépcsőig terjed, már csuka Csongrádi vízlépcső megépítése szükséges ahhoz, hogy a torkolat és Záhony közötti 63 7km-es Tisza-sza- k.asz teljes hosszában nagyhajózásra alkalmassá váljon. A Csongrádi vízlépcső a déli Tisza-szakasz súlypontjában egyidejűleg öntözővizet szolgáltat és kedvező feltételeket teremt a Szeged és a Csongrád térségi ipa rifejlődés szá má ra. A Tisza teljes csatornázására és a tervezett Duna- Tisza-csatoma megépítése után a térség gazdasági fejlődésével összhangban a vízi közlekedés erőteljes fellendülése várható. A Tisza-vízlépcsőkkel együtt épülő hajózsilipek, lehetővé teszik az 1300 tonnás uszályok áthaladását. A Tisza-völgyi és a Körös-völgyi vízgazdálkodási létesítményekhez feltehetően már 1985-1990 között csatlakozik a Duna-Tisza-csatorna, amely nemcsak mint az egységes európai víziúthálózat lényeges láncszemét alkotó - a Dunát a Tiszával összekötő - szállítópálya. és az általa érintett területek gazdasági fejlődésének. új lehetőségeit megnyitó területfejlesztési tényező fejti ki hatását, hanem mintegy/ 80-100 m3/s vízátvezetéssel mint vízpótló létesítmény is gazdaságilag kedvező hatásfokkal kapcsolható a Tisza-völgyi rendszerhez. Építését indokolja a Duna-Majna-Raj- na-csatoma megépülésével 1980 körül megnyíló nagy nemzetközi vízi litra, amelynek forgalma évről évre dinamikusan növekszik ugyan, de még csak az évi 50 millió tonnát közelíti meg. Az 1985utánifejlesztési időszakban a Tiszalöki vízlépcsőhöz illeszkedően a dombrádi vízlépcső és a veres- marti tározó, majd ezt követően a vásárosnaményi vízlépcső kiépítését irányozza elő a távlati fejlesztési koncepció. A Kiskörei Vízlépcső értelméről- a Tisza érintett szakaszán a lefolyási viszonyok ki- egyenlítésével a hasznosítható vízkészletet 300 millió m3-es tározó-térfogattal 144 mVs-os, majd nagy távlatban 400 millió m3-es tározó-térfogattal 175 m3/s-os vízhozammal növelje;- az úszó vízkivételek miatt a duzzasztott térben addig mederben hagyott 35 m3/s-os többlet-vízhozamot felszabadítsa; A kiskörei vízlépcső alvízi oldala- a növekvő mezőgazdasági és ipari vízigényeket nagyobbrészt gravitációs úton kielégítse, 300 km2 öntözésre berendezendő terület, 120 km2 halastó és ipari üzemek vízellátását megoldja;- évi 103 millió kWh villamos energiát termeljen;-1350 t-s hajók közlekedésére alkalmas. 120 km-es ha- jóutat biztosítson;- a Tisza - duzzasztással érintett -120 km-es szakaszán a szivattyús vízkivételeket részben megszüntesse, a megmaradóknál az emelési magasságot csökkentse;- a tározó 127 km2-es vízfelületével üdülési és sportolási lehetőséget teremtsen. A Sió torkolati műtárgya 1973. december 28-án a Sió-csatorna torkolata felett 3 km-rel, a gemenci erdőben üzembe helyezték azt a vízlépcsőt, amelynek mindkét része (a duzzasztó és a hajózsilip) a Siófelé mintduzzasz- tómű működik, ha a dunai vízállás nem éri el a 87,50 m-es duzzasztás! szintet. Dunai jeges árvíz idején a ha józsilip és a duzzasztómű egyaránt árvízkapuként üzemel, vagyis a Duna rövid ideig tartó magas vízállásait képes kizárni a Sió alsó szakaszáról. A VIZITERV által tervezett vízlépcső kivitelezési munkáit 1968 tavaszán kezdték meg a VIEP szakemberei. A Magyarországon elsőként beépített olajhidraulikus kapumozgató berendezést az osztrák HorbigerAG. tervezte és készítette 1973. Az OVH, a Békés megyei Tanács VB. és a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat országos tervpályázatot írt ki a mélységi kutak vizeinek gázmentesítésére, tekintettel a megyei kutaknak az utóbbi évtizedben történt gázosodására. Ihrig Dénes szerkesztésében, a kor legjobb vízügytörténészeinek (Károlyi Zsigmond, Károlyi Zoltán, Vázsonyi Adám) szerzői közreműködésével megjelent a Magyar vízszabályozás története című kötet, amely a második világháború végéig követi nyomon az egyes hazai vízfolyásokon végzett vízmunkákat. Tatán elapadt a Fényes-forrás. 1 974. június 26. A Kiskörei tározóval összefüggő területfejlesztési feladatok egybehangolására, Kisköre székhellyel megalakult a Középtiszavidéki Intéző Bizottság, amelynek elnökévé Degen Imre államtitkárt, az OVH elnökét választották meg. június-július Rendkívüli árvíz alakult ki a Körösök völgyében, július 8. ___ Ü nnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a Velencei Regionális Vízmüvet, amely Agárd, Gárdony, Kápolnásnyék, Velence, Sukoró és Nadap települések vízellátását biztosítja. szeptember 4. Minisztertanácsi határozat alapján életre hívták az Országos Környezetvédelmi Tanácsot. A tanács elnöke a mindenkori építésügyi és városfejlesztési miniszter volt, s tagjai között kapott helyet az OVH elnöke is. október 1 9-28. Rendkívüli mértékű esőzés következtében, a lehullott 40-180 mm-es csapadék hatására az addigi vízállási maximumokat meghaladó árhullámok vonultak le a Zagyva, Tárná, Sajó és Hernád folyókon, valamint mellékvizeiken. A védekezési munkák során mintegy 9 ezer főt ki kellett telepíteni a veszélyben forgó településekről. A vizek pusztítása közel 480 épületet megsemmisített, számtalan közút, vasúti töltés és híd rongálódott meg, s 760 km2 került ideiglenesen víz alá.
