Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)

A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása

Az 1970. évi tiszai árvíz adatai Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hazánk feljegyzett árvizei közül mind a tartósság, mind a tetőző értékek tekintetében egészen az ezredvégi árvizekig a leg­nagyobbnak bizonyult. Az áradás 125 napig tartott, az egyidejűleg védett szakasz maximális hossza 2425 km volt, az egyidejűleg védekező legnagyobb létszám pedig 43 ezer fő volt. Összesen 69 település 95 ezer lakosát kellett kitelepíteni. Az árvízkár, valamint a védekezés és a helyreállítás költsége összesen 8 mil­liárd Ft-ot tett ki. A védekezés első súlypontja a Szamos mentén alakult ki: a folyó vízállása a romániai Désnél 317 cm- rel (!), Csengéméi 159 cm-rel haladta meg a korábbi maximumot. A rendkívüli áradás román területen 11, magyar oldalon 3 helyen szakította át a Szamos töltését. A víz a terepen levonulva magyar területen több mint 400 km2-t öntött el, s több mint 5 ezer lakóház dőlt össze. Az érintett vidéken 25 ezer embert telepítettek ki. Az ezt következő súlyos, töltésszakadással fenye­gető események a Körösök mentén alakult ki. A gátakat a korábbi maximumoknál 45-112 cm-rel magasabb vizek terhelték, áztatták. Több helyen veszélyes rézsű- csúszások, román területen töltésszakadások kelet­keztek. Bár biztonsági okokból 30 ezer embert ki kel­lett telepíteni, a töltéseket sikerült megvédeni, a romá­A falvak népe is részt vett az árvízvédekezésben az 1 970. évi tiszai árvíz idején Kádár János megszemléli az árvízi védekezést az Alsó-Tisza vidékén, 1 970 júniusában A Szamos árvize Komlódtótfalunál 1 970. májusában niai töltésszakadáson kitört vizeket az országhatár mentén épített lokalizáló töltés megtartotta. Igen súlyos védekezés folyt a Tisza alsó szakaszán. A felülről érkező rekord víz mellett a Maroson is min­den korábbit meghaladó árvíz érkezett: Gyulafe­hérvárnál (Románia) 367 (!), Soborsinnál (Románia) 111, Makónál 44 cm-rel haladta meg a korábbi maxi­mumot. Makónál a tetőzéssel egyidejűleg veszélyes buzgár-csoport keletkezett a város alatt 4 km-rel. A város és környékének mintegy 40 ezer lakóját ki kellett telepíteni, a területet végül mégis sikerült megvédeni. 1970 1 970. december 1 3. A 2/1970. sz. OVH rendelkezés a szennyvízbírság mellett egy új vízminőségvédelmi büntetésfajtát vezetett be: a csatornabírsá­got. Ennek fizetésére azok az üzemek voltak kötelezhetők, ame­lyek károsan szennyezték a közcsatornákat. december 1 9. t Tavy Lajos (Budapest) mérnök, a Földművelési Minisztérium kultúrmérnöki ügyosztályának 1942-1945 közötti vezetője. (* Zalatna, 1885. december 27.) december A Mezőgazdasági Kiadónál úttörő jellegű vállalkozásként megje­lent a Vízgazdálkodási Lexikon, amely közel 10 000 címszavával 13 nagy témakört ölelt fel a vízgazdálkodás és a vízügy területéről. 1970. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megindította Európában a „vízszennyezés ellenőrzési hosszú távú program”-ját, amelyben számos európai ország mellett hazánk is részt vett. Az év folyamán több mint 50 törpevízmű társulat alakul az országban, amelyek - állami támogatással - megkezdték a községek vízellátó rendszereinek kiépítését. Több, korábban alakult társulat beruházásában elkészült falusi vízműveket pedig átadták az üzemeltető vállalatoknak. Az OVF Vízellátási és Csatornázási Főosztályának kezdeményezésére ugyancsak álla­mi segítséget vettek igénybe a Szamos menti árvíz által elöntött községek vízmüveinek soronkívüli megépítéséhez. Elkészült a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program. A szennyvizek komplex tisztítása, elhelyezése és hasznosítása érdekében megkezdte működését a Gyula Városi Szenny­víztisztító és Elhelyező Telep. A több kiépítési ütemben továbbfej­lesztett 1,3 km2-nyi területű nyárfás telep 1976 óta fogadja a város, a húskombinát és a tejporgyár előre tisztított szennyvizeit. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IAHS) Kovács György személyében magyar főtitkárt választott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom