Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
Ember és természet (Glatz Ferenc)
1390-1458 Zsigmond királyunk budai várában egykor működött járgányos vízemelő szivattyú modellje az esztergomi Duna Múzeum gyűjteményéből A14. században épülő palotának a Dunához való természetes közelsége kínálta a lehetőséget, hogy a szükséges tiszta vizet a folyóból nyerjék. Néhány évvel I. Lajos 1382-ben bekövetkezett halála után már nyoma van annak, hogy Luxemburgi Zsigmond királyunk - aki ekkor már a német-római birodalomnak is ura volt - vízmüvet terveztetett budai palotájába. Az angliai Leeds városában való tartózkodása alatt, I4l6-ban Nürnberg város évi adójából Hartmann Steinpeck nürnbergi csőkovács mesternek ezer rajnai forintot utaltatott ki a budai Várhegyre kiépített vízvezeték munkálataiért. Ha Hartmann mester munkabérét a Dunavíz-áru- sok keresetével hasonlítjuk össze, akiknek egy aranyforintért 2240 liter vizet kellett felszállítaniuk a várba, akkor a nürnbergi csőkovács munkája közel két és egynegyed millió liter víz felcipelésével volt egyenértékű. Egy Zsigmond-kori francia utazó Érdekes és jellemző adatokat jegyzettfel Bertrandon de la Bkocquiere 1433■ évi utazása alkalmával Macedóniából jövet Belgrádnál kelt át az éppen áradásban levő Dunán. Az ártér- írja - kb. 12 mérföld (miiles) széles lehetett. Útját Pancsován keresztül Becskerek felé folytatta. A városba komppal jutott be, mivel Becskereket ez időben egy igen nag)> kiterjedésű tó (Ruszanda tó) és mocsár vette köríti. Továbbá a Bega két hídján is átkelve Becsére, majd Szegedre, onnan pedig Pestre jutott. A tiszai átkelésről megjegyzi, hogy egyetlen folyóban sem látott olyan rengeteg sok és nagy halat, mint a Tiszában. Budán a Várhegyet a Duna két ága fogja közre. A keleti főág partján, a várfalakon kívül igen szép meleg fürdők vannak. Legszebbek a déli végénél találhatók, de vannak még további melegforrások is a hegy keleti oldalának hosszában. A nyugati ág a mai Széna-téren, Vérmezőn és a Horváth-kerten át vezet és a Tabánnál egyesült ismét a főággal. Broc- quiere Budáról Tata és Győr érintésével (Magyar) Óvár felé haladt tovább. Említi, hogy a Hanságon és a Fertőt szegélyező mocsarakon átvezető töltések, tetején igen jó út vitt a Lajta-parti Bruckba. A dunántúli útviszonyokról általában nagy elismeréssel emlékezik, meg. Részlet Bendefy László: A Duna történelmi múltja.., című munkájából Mátyás visegrádi palotájának vízmüve Hunyadi Mátyás palotája a kor kényelmi igényeinek messzemenő figyelembevételével épült. Vízellátására ugyanazt a gravitációs módszert alkalmazták, mint jó évszázaddal korábban. A hegy forrásainak vizét vastag keresztmetszetű kővályúkban vezették. Ezekből fa-, cserép-, ólom-, esetenként vörösréz csövek ágaztak el, s látták el vízzel a különböző csorgókat, kő szökőkutakat, vízfeleslegük pedig a szennyvízcsatorna tisztítására szolgált. 1390. A törökök megkezdték állandó támadásaikat Magyar- ország ellen. 1416. Zsigmond király Hartmann Steinpeck nürnbergi csőkováccsal megépíttette a budai királyi palota vízvezetékét. Ezzel az országban elsőként Buda rendelkezett szivattyús vízvezetékkel. 1420. A levéltári források először tettek említést a bártfai fürdőről, amelyet ebben az évben 8 forintért adott bérbe tulajdonosa. Másfél évtizeddel később évi 6 forint volt a bérlet díja. 1426. Zsigmond király tatai nyílt parancsa Pozsony vármegye főispánját - Somorja sz. kir. városra is kiterjedő jogkörrel - a Csallóköz árvédelmének irányításával bízta meg. 1433. Jó Fülöp burgundiai herceg megbízottja, Bertrandon de la B roc- quiére Macedóniából jövet keresztül utazott Magyarországon. Beszámolójában képet adott az ország vizeinek (Duna, Tisza, Buda és fürdői, Hanság, Fertő-tó, stb.) állapotáról. 1434. Zsigmond király 600 forintot fordított a pozsonyi vízmű megépítésére. 1443. Sopronban és környékén annyi hó esett, hogy olvadáskor a Fertőtó megáradt, és a balfi lakosoknak el kellett költözniük tóparti házaikból. 1444. II. Murád török szultán a várnai ütközetben győzelmet aratott a magyar seregek felett. I. Ulászló király elesett a harcmezön. ám Hunyadi JÁsásnak sikerült elmenekülnie. 1458. Az akkor még Prágában raboskodó Hunyadi MÁ tyásí a köznemesség a Duna jegén Magyarország királyává választatta.
