Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1965-1966 vízállása minden korábbinál magasabb volt, annak ellenére, hogy alsó szakaszán öt, mellékvizein további öt gátszakadás következett be, és ezek az áradások 300 km2-es elöntést okoztak. A Dunán a június elején keletkezett árhullám a legtöbb helyen felülmúlta a korábbi legmagasabb, jégmentes árvízi csúcsokat. Június közepén a Duna bal partján, Szlovákia területén két gátszakadás keletkezett és ezeknek következtében 650 knú-nyi terület került víz alá. A Duna magyar szakaszán a kritikus napokban közel 40 000 emberrel folyó védekezés sikeres volt. Ugyan a legveszélyeztetettebb területekről a lakosságot biztonsági okokból kitelepítették, de ezeket a vidékeket is sikerült megvédeni az elöntéstől. Az egy időben védett töltés szakaszok maximális hossza 2910 km volt, amely a hazai védvonalak kb. 70 %-át jelentette. A harmadfokú védelmi készültségű szakaszok legnagyobb hossza elérte az 1060 km-t. A kiskörei vízlépcső maketje 1965. november 9-én a Gazdasági Bizottság határozattal foglalt állást a második tiszai vízlépcső első építési ütemének megvalósítása mellett A Kárpát-medence harmadik leghosszabb morotvája az egykori Nagy-Körös 28 kilométeres Peresi holtága 1 965-ben a Peresi kísérleti belvíz-öblözetben (220 km2} is megkezdődött a terméseredményekés a vízrendezési beavatkozások kapcsolatának vizsgálata, csakúgy, mint az 1958-ban kijelölt Mirhó-Gyócsi öblözetben (84 km2). Az itteni adatok szolgáltatta közalapot azokhoz a kutatásokhoz, amelyeket 1975. szeptemberében a belvízrendezési ráfordítások hatékonyságának tisztázása érdekében kezdtek meg a VITUKI munkatársai 1965. A 23. sz. tvr. intézkedett a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának felállításáról, s lehetővé tette, hogy a települések közműves vízellátása és csatornázása társulati alapokon jöhessen létre. A kétirányú működtetésre is alkalmas (reverzibilis) gömbszivattyú típust hazánkban első alkalommal a foktői és a tiszavalki belvízszivattyú telepeken építették be. Megkezdte működését Pécelen az ország első vízmű és csatornamű társulata. 1 966. január 23. Kihirdették és életbe lépett a kormány 5. sz. rendelete. A káros vízszennyezésről és a szennyvízbírság mértékéről. február 1 6. t Károlyi Zoltán (Budapest) folyammérnök, a VITUKI tud. főmunkatársa, a folyómedrek alakváltozásainak és a hordalékviszonyok alakulásának, valamint a Hanság és a Fertő-tó szabályozásának elismert kutatója. (* Pécs, 1905. május 7.) 1 966 tavasza A békanyál és a savanyú füvek kipusztítása érdekében 3000 db, átlagosan 25 dekás testtömegű amúrt helyeztek a tihanyi Belsőtó vizébe. A halak azonban nemcsak az említett zöld növényeket fogyasztották, hanem a nádast is alaposan megritkították, olyany- nyira, hogy az 50 ezer m2 nádas területet 1969-re teljesen leko- pasztották. február-április A Körös-völgyi árvíz során a Berettyó folyó bal partján, Szeghalom térségében a jeges árvíz az intenzív védekezés ellenére töltés szakadásokat okozott. Ezt követően a Fehér-Körös jobbpartján a határ felett, román területen keletkezett töltésszakadás, amely összesen 161 km2-nyi magyar és román területet öntött el. A terepen lefolyó víz a lokalizáló töltéseket elszakította. Csökmő térségében közel 7000 fő vett részt a védekezésben. A veszélyeztetett terület lakosságát kitelepítették. március 24. A Minisztertanács ülésen Dégen Imre beszámolt a téli-tavaszi ár- és belvízvédekezésről. Jóllehet addigra mintegy 250 millió m5 befogadóképességű belvíztározó épült ki, a belvíz ennek ellenére 3205 km2-t öntött el, s az árvíz miatt kb. 126 km2 került víz alá. A vízkárok több mint 1700 lakást tettek tönkre.
