Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
Az ikervári vízerőtelep árapasztó oldalcsatornája A vízerőmű helyén már az 1 700-as évek végén nagy teljesítőképességű vízimalom működött. A malom üzemvizét a Rába folyóból nyerte. A víz duzzasztását biztosító rőzsegát fenntartása sok nehézséggel járt, mert több ízben elvitte a víz. Az 1 890-esévekben a kultúrmérnöki hivatal tanulmányozta a fenntartás megkönnyítését és a vízenergia hatékonyabb kihasználását. A korszerűsítési tanulmányt SzŐTS Béla készítette, aki a nyerhető teljesítőképességet 1000 LE-re becsülte Az ivóvíz és a települések A századfordulóban a lakosságnak csak 10 %-a juthatott vezetékes vízhez, és ez az arány 1945-ig mindössze 22 %-ra növekedett. A fejlődés lassú ütemét tükrözi, hogy 1900-1945 között évente átlag csak 2500 fővel nőtt a vízvezetékkel ellátottak száma. A századfordulót követő néhány évtizedben (1900-1935) csupán a fővárosban és néhány nagyobb városban (Pécs, Győr, Sopron, Pápa és Veszprém) került sor jelentősebb vízmű-fejlesztésekre és mindössze 11 városban épült új központi vízmű. 1948 jelentős fordulópont volt a magyar vízgazdálkodás szempontjából. Az ekkor alapított Országos Vízgazdálkodási Hivatalban (OVH) elkészült az ország ivóvízellátásának és csatornázásának fejlesztési programja. Ezzel egy új korszak vehette kezdetét. Igaz, a kezdeti években a fő feladatot a nagyobb iparvidékek, iparvállalatok vízellátása jelentette, s az ivóvízellátás csak ezekkel összefüggésben jöhetett szóba. Az elmúlt négy évtized alatt (1959-1999) jelentős lakossági összefogással, vízmű társulatok szervezésével - 1990 óta az önkormányzati törvény adta lehető1952-1953 Belvízcsatorna iszapjának kiemelése vedersoros kotróhajóval az 1 950-es években 1 953-ban fordult elő az 1 940-42-es belvizes időszak óta a legnagyobb belvízelöntés: 1 1 90 km2 terület került víz alá séggel -, az állam nagyobb arányú támogatásával megvalósult az országos vízművesítési program, így jelenleg a lakosságának mintegy 97-98 %-a jut vízvezetéki vízhez. A közműves vízellátás terén elért eredmények bizonyítják, hogy méltán nevezhető az ivóvízellátás országos rendezése egyfajta „harmadik honfoglalás”- nak! A magyarországi vízellátás terén - különösen az elmúlt 30 év során - tapasztalt dinamikus fejlődést értékelve elmondható, hogy a korszerű helyi-, kistérségi-, regionális vízművek és vízellátási rendszerek kiépítése kedvezően segítette településeink gyorsütemű fejlődését; a települések szerkezetének és lakásállományának korszerűbb kialakítását, a városiasodás folyamatát, továbbá a falvak történelmi átalakulását. Polgári lakások „luxusa" volt a két világháború között a fürdőszoba A luxus nyomait a csaptelep is magán viselte 1952. Megjelent Mosonyi Emil kétkötetes Vízerőhasznosítás című munkája, amely Bogdánfy Ödön 1914-ben megjelent művét követően a témakör addigi legteljesebb kézikönyvének, ill. egyetemi tankönyvének számított. A munkát 1956-ban németül, egy évvel később pedig angolul is megjelentette a kiadó. Ugyancsak ebben az évben látott napvilágot Tőry Kálmán: A Duna és szabályozása című monográfiája az Akadémiai Kiadó gondozásában. 1953. június 9. A Komárom megyei Dad község környékén lehullott 260 mm-es eső messze túlszárnyalta az ország területén addig észlelt legnagyobb egynapos csapadék értéket. július 4. Megalakult a Nagy Imre vezette kormány. október 1. Az 1060/1953- (IX. 30.) Mt. határozat alapján felállították az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF). A Főigazgatóság közvetlenül a Minisztertanács alá rendelt államigazgatási szerv volt. Első vezetője a november 6-án kinevezett Rajczi Kálmán lett. 1953. AMt. 1952, Vili. 15-i határozata alapján, Mosonyi Emil profesz- szor irányításával megindult (és 1954-ben elkészült) az Országos Vízgazdálkodási Keretterv vázlatos kidolgozása. A MTA Műszaki Tudományok Osztálya 1954. júniusában vitatta meg. A munka alapul szolgált a kormány által 1961-ben elrendelt korszerű és részletes keretterv kidolgozásához. 1 953. vége ___________ A külföldi eredmények nyomán hazánkban az Egészségügyi Tudományos Tanács határozatot hozott az ivóvíz fluorkezelésének kísérleti bevezetésére. A speciális finomadagolók beszerzésének devizális nehézségei miatt a hazai fluor-kísérlet csak 1959 elején indulhatott meg a Szolnoki Vízműnél. 1953. A MTA Biológiai Kutatóintézetének Évkönyvében megjelent Mennyiségi plankton tanulmányok a Balatonon. Évtizedes változások című tanulmányában Sebestyén Olga professzornő először hívta fel a figyelmet a Balaton eutrofizálódásának lehetőségére és veszélyeire. A tó eutrofizálódása tulajdonképpen az 1960-as években kezdett felgyorsulni, aminek látható jele a Balaton hínárosodásavolt.
