Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A vízügyek államosítása, a szocialista korszak vízgazdálkodása
1948 1948. július 30. Az FM 207.760. sz. rendelete értelmében a megszűnt az önálló Vízrajzi Intézet, illetve az újonnan létrehozott Országos Vízgazdálkodási Hivatal III. Vízrajzi Osztályaként Fazekas Károly vezetésével folytatta munkáját. A vízrajzi szolgálat - mint az adatközlés új sorozatát - ebben az évben jelentette meg a napi vízhozam adatokat tartalmazó Vízrajzi Aduink című havi kiadványt. augusztus 3. Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal javaslatára az FM 207.760. sz. rendeletével a kultúrmérnöki, folyammérnöki hivatalok és a területeken működő társulatok összevonásával Vízgazdálkodási Körzetek, mint területi szervek létesítését rendelte el. augusztus 1 8. A partmenti államok (Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió) részvételével, a dunai hajózás szabadságának és műszaki feltételeinek biztosítása érdekében aláírt belgrádi egyezmény alapján, megalakult a Nemzetközi Dunabizottság. Az egyezmény hatályon kívül helyezte az 1921-es párizsi Duna statútumot, s ezzel hivatalosan is megszűntek a korábbi szervezetek, nevezetesen a CED, a CID és a CRED. A diplomáciai jogállású testület székhelye kezdetben a romániai Galafi volt, 1954-óta pedig Budapest. szeptember 6. Egy belügyminiszteri rendelet életre hívta az Államvédelmi Hatóságot. október 1 0. Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal (OVH) elnökének 5500. sz. rendelete határozta meg a Vízgazdálkodási Körzetek feladatkörét, szervezetét, székhelyét, működési területét. A Vízgazdálkodási Körzeteknél ár- és belvízvédelmi kirendeltségeket is létrehoztak az alábbi helyeken: Budapest, Baja, Győr, Keszthely, Siófok, Mohács, Szeged, Szentes, Gyula, Szolnok, Karcag, Debrecen, Nyíregyháza, Mátészalka és Miskolc. november Vízrajzi Adatok címmel a vízrajzi szolgálat ettől kezdve havi füzetekben adta közre a vízjárási és időjárási adatokat, november Budapesten tartotta IV. ülését a Magyar-román Műszaki Bizottság. A magyar kormány nem hagyta jóvá a határmenti töltések átvágásának tervezett programját. A kommunista párt lapjának híradása a tiszai árvíz eseményeiről 1 947. decembervége-1 948. januárközepe közöttárvízpusztí- tott a Felső-Tiszán, amelynek során december 30-án szovjet területen Tiszaújlaknál, egy nappal később pedig magyar területen, Tivadarnál átszakadt a töltés. A gátszakadások nyomán hazánkban mintegy 80 km2 terület került víz alá. Az árvizet követően fogtak hozzá a vízrajzi szolgálat szakemberei a mértékadó árvízszintnek a valószínűségszámítás módszerével történő megállapításához Az 1 947. év szilveszteri tivadari töltésszakadás helyén állított emlékmű A Duna egyik szigetközi mellékága 1948. október 9-én a párizsi békeszerződés alapján Prágában és Pozsonyban aláírták a magyar-csehszlovák vízügyi egyezményt. Az egyezmény a Duna Rajka-Szob közötti határt képező szakaszon közösen készített szabályozási tervekkel, az 50-50 %-os költségmegosztásalapján végzendő építési munkálatokkal, valamint a kényszerű területátengedéssel kapcsolatos egyes vízügyi teendőkkel, tehát a Mosoni Duna-ág betorkollásával és az egész mellékág vízellátásával, valamint a Duna jobb partján fekvő csatornákkal összefüggő kérdésekkel foglalkozott
