Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
1940 ■ 1940-1941 A VITUK! hidrológiai mérőtelepének részlete A Duna-Tisza közén, a Nyíri erdőben - egy gyakorlatilag lefolyástalan 1 km2-esterületen-KOMLÓSl Imre fúrta 1 940-ben az első megfigyelő kutakat a talajvízháztartás vizsgálatára. Később ezen a helyen létesítette a VITUKI a Komlósi Imréről elnevezett talajvíz-kísérleti telepét Papp Ferenc egyetemi tanár, a fővárosi gyógyvizek hidrogeológiai viszonyainak kutatója Papp professzor a Műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén 1940- ben alapította meg a Rheuma- és Fürdőkutató Intézet Forráskutató Osztályát 1940. Elkészült ajósvafői víztározó. A tározót egyrészt idegenforgalmi céllal építették. A tározóra telepített törpeerőmű a jósvafőí Tengerszem szálló és gazdasági épületeinek áramellátását szolgálja. A tározó medrét általában két évenként tisztítják. A vízművek által szolgáltatott vizek vas- és mangántartalmának csökkentésére Papp Szilárd vegyészmérnök, az Országos Közegészségügyi Intézetvezető munkatársa új - „Fermago”-nak elnevezett - szűrőanyagot szabadalmaztatott, amelyet még abban az évben 31 helyen alkalmaztak. 1941. február 5. A Duna jege a jugoszláv szakasztól Budapestig 4 m vastagságban összetorlódott, és Budapesten 738 cm vízállás mellett több mint 400 cm duzzasztást okozott. A jeges árvíz veszélyére tekintettel a kormány Bonczos Miklós belügyi államtitkárt újból árvízi kormánybiztossá nevezte ki. február 1 6. A jégtorlasz által felduzzasztott víz a déli órákban a Dömsöd-pa- taji Dunavédgát Társulat árvédelmi töltésén több helyen átcsordult, majd Apostagnál négy helyen átszakította a töltést. A víz elöntötte a Duna vonala és a Dunavecse-Szabadszállás-Fülöp- szállás—Kiskörös—Baja közötti területeket. A Duna jeges árvize Pest vármegyében okozott jelentősebb elöntéseket (kb. 870 km2), az országos belvízkár pedig 5000 km2-re terjedt ki. február 1 7. Az első előadások megtartásával a Mérnöki Továbbképző Intézet ténylegesen megkezdte működését. A vízépítészet tárgykörében a hallgatók az ivóvízellátás, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, a szennyvízkezelés, a vízeró'-hasznosítás és tározás, a vízépítési modellkísérletezés, az árvízvédelem, valamint a vízrajzról és a hídépítés hidraulika kérdéseiről kaptak új ismereteket. április 1 1. Magyarország bekapcsolódott a Jugoszlávia ellent német hadjáratba. Újra magyarfennhatóság alá került a Délvidék és a Muraköz (11475 knt2). április A visszavonuló jugoszláv hadsereg felrobbantotta az újvidéki vasúti és közúti hidakat, melyek hajózási akadályokat képeztek. 1941 1941. június 26. A kassai bombatámadás ürügyére hivatkozva Magyarország ..hadiállapotban levőnek" nyilvánította magát a Szovjetunióval. október 22. t Róna Zsigmond (Budapest) meteorológus, a magyarországi éghajlat- és csapadékkutatás neves szaktekintélye, az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet 1912-1927 közötti igazgatója. Alapító tagja és első elnöke volt a Magyar Meteorológiai Társaságnak. (* Turdosin, I860, december 13.) A partmenti létesítményeket rongáló jégtorlasz egy jellegzetes példája december Magyarország és az angolszász hatalmak között beállt a hadiállapot. 1941. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna és Hármas-Körös torkolatában az előző évben megkezdett beruházást befejezve, Mosonyi Emil tervei szerint elkészült a Hortobágyi Arvízkapu. Ez lehetővé tette - megfelelő Körös-vízállás mellett - a csatornán való hajózást, valamint kizárta a Hármas-Körös árvizeit.
