Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A két világháború között
AZ ÁTOKCSATORNA Irta: DINNYÉS LAJOS aki. gazda, országgyűlési képviseld A röpirat címlapja szárazság idején pedig nagyon hiányzott a beruházási program pénzhiány miatt elhagyott utolsó része, az öntözőrendszer kiépítése. A gazdák elkeseredése az előzmények ismeretében érthető volt. A társulattá alakulás akkor történt (1909), amikor a Monarchia még biztos piaca volt a magyar gabonának. A háború után a kenyérgabona igen magas ára továbbra is kívánatossá tette a munka elvégzését. A vízrendezés elkészültekor (1929) viszont a gazdasági válság nemcsak a termények értékesítését, de a pótlólag szükséges talajjavításokat sem tette lehetővé. Az érintett terület kisgazdapárti országgyűlési képviselője, Dinnyés Lajos (a későbbi miniszterelnök) ekkor kiadott pamfletjében az elkészült művet „Átok- csatorna”-ként emlegette, amivel az érintett gazdák jelentős része egyetértett. A Dunavölgyi Főcsatorna vízhozamának öntözésre való hasznosítását csak 1945 után kezdték meg mintegy 58 km2-en. Budapest fürdőváros Budapest fürdővárossá fejlesztése Trefort Ágoston kultuszminisztersége idején meghozott közegészségügyi törvénnyel (1876) indult, amely rendezte a fürdők helyzetét és elrendelte a fürdőorvosok alkalmazását. Újabb fürdők létesítését a hévízkutak segítették elő a Margitszigeten és a Városligetben Zsigmondy Vilmos munkája nyomán. A fürdőket ellátó hévizek új rendszerű osztályozását Than Károly kémikus dolgozta ki. A főváros fürdőpolitikájának első eredménye a Széchenyi- (1913) és a Gellért-fürdő (1918) felépítése, később mindkettő bővítése (1927). A fürdőváros eszméje hozta létre 1922-ben a Budapest Fürdőváros Egyesületet, amely kezdeményezte az Országos Idegenforgalmi Tanács (1927), valamint a Gyógyhelyi Bizottság létesítését és nem utolsósorban 1937-ben a Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus összehívását. A fürdőpropaganda és fürdőfejlesztés intézményes biztosítására alakult 1934-ben a Budapesti Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság. A főváros gyógyvizeinek hasznosítására létesült 1916-ban a Székesfővárosi Ásványvízüzem. Az általuk palackozott ásványvíz kitermelése 1930-ban már elérte a napi 30 000 litert. Fürdőinek korszerű berendezésekkel való felszerelése 1934-re Budapestet a nemzetközi élvonalba emelte és joggal illette meg a „fürdőváros” elnevezés. A fürdők fejlesztését szolgálta a Rudas-fürdő Attila és Juventus (1932), majd 1935-ben a Hungária II. sz. hévízkútja. Mindhármójukat túlnyomóan ivókúrára használták. A Budapesti Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság hívta életre a Rheuma és Fürdőkutató Intézetet és ezen belül működött a Forráskutató Osztály a Műszaki Egyetem Ásvány-Földtani Tanszékén fiatal szakemberek és egyetemi hallgatók bevonásával. Országos hatáskörrel működött 1964-ig a Balneológiái Kutató Intézet Schulhof Ödön vezetésével. A Rácfürdő a 1 9. század második felében A HElNRlCH-család beruházásában, Ybl Miklós tervei alapján 1865-ben átépített fürdő a 20. század első felében is közkedveltvolta budai lakosság körében 1925-1927 1925. A Kis-Balaton Vízrendező Társulat befejezte a Zala szabályozását. Ezzel a folyót 10 km hosszúságban Hídvégtől Fenékpusztáig új mederbe terelték. A környező terület vízviszonyainak csatornákkal történő szabályozása azonban 1937-ig elhúzódott. A Rába árvize súlyosan megrongálta az 1895-ben épített, majd később többször újjáépített nicki gátat. 1926. július 23. A közművek és az úthálózat fejlesztésére 62,55 millió pengő értékű ún. „vármegyei kölcsönszerződés”-t írt alá több londoni pénzintézettel a magyar pénzügy- és belügyminiszter. augusztus 1 8-22. A nemzetközi úszószövetség, a FiNA magyar főtitkárának, Donáth Leónak kezdeményezésére a budapesti Császárfürdőben megrendezték az első úszó, műugró és vízilabda Euró- pa-bajnokságot. Az Európa bajnokság legnagyobb szenzációját Bárány István győzelme jelentette a svéd csodaúszó, Arne Borg ellenében a 100 méteres gyorsúszás döntőjében. 1926. Az ez évi dunai árvizet rendkívüli, majdnem 100 napos tartóssága tette emlékezetessé. A Szigetközben az áteresztő altalaj miatt nagy kiterjedésű fakadóvíz elöntések, a jugoszláv Duna-szaka- szon az országhatár és a Dráva-torok között gátszakadások keletkeztek. A felelősséggel kapcsolatos jugoszláv-magyar vita lezárása érdekében Benedek József végzett első alkalommal tudományos tanulmányokat valamely árvízszint rekonstruálására. 1 927. január 1. Bevezették az újfizetőeszközt, a pengőt. január 1 0. Az Országos Vízépítési Igazgatóság vezető munkatársa, Kenessey Béla javaslatot tett a keszthelyi- és a szigligeti öblözet felisza- polódás elleni védelmére. július 1 . Átadták az 1925. évi XXXI. te. alapján felállított, és a Belügyminisztérium felügyelete alá helyezett Országos Közegészségügyi Intézet (Budapest, Gyáli út 4. szám alatti) székházát, amelynek építését a Rockefeller Alapítvány támogatta. A Johan Béla igazgatása alatt szeptember 30-ától működő Intézet kiemelt feladatai között szerepeltek a vízhigiéniai vizsgálatok is, amelyeket a Chemiai Osztály végzett.
