Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
lakosság 23,8 %-át látták el egészséges ivóvízzel. Az első világháborúig az ellátott lakosság létszáma kb. 5,5 millióra emelkedett. 1918 után Magyarországon 12 városi vízmüvet helyeztek üzembe. Köztük legjelentősebb volt a nagykanizsai (1921), szekszárdi (1926), esztergomi (1926), gyöngyösi (1928), salgótarjáni (1928), valamint a váci (1928) létesítmény. A vácit még a háború idején, 1942-ben kibővítették. A községi (nagyközségi) vízművek száma 15-tel emelkedett, és az 1930-as évek végéig 11 ezerre nőtt a mélyfúrású kutak száma is. Banki Donát műegyetemi tanár, a róla elnevezett turbina megalkotója 1 91 ó-ban jelent meg Bánki Donát híres munkája „Az energiaátalakulások folyadékokban" címmel, amelyet a Magyar Mérnök- és Építész Egylet legnagyobb elismerésével, az aranyéremmel tüntetett ki. A könyvet 1 920-ban újra kiadták, egy évvel később pedig a Springer Verlag jelentette meg német nyelven. BÁNKI Donát ugyancsak ebben az évben szabadalmaztatta vízturbina találmányát, amely nevét a mai napig ismertté teszi Az ivóvíz mérésének problémái A 20. század elején nem volt kötelező, inkább ajánlott volt a vízvezeték leágazásokra vízmérőt szerelni. Ma már furcsa lehet, de a vízmérők telepítése ellen is voltak érvek. Voltak, akik azt vallották, hogy a vízmérés ellentmond annak a közegészségügyi és kulturális hivatásnak, amelyet egy városi vízvezeték hivatott teljesíteni. A közegészségügyi szempontok ugyanis a tiszta víz bőséges használatát kívánják, míg a vízmérő a közegészségügy rovására korlátozhatja a fogyasztást. A vízmérés bevezetésének további hátrányaként hozták fel, hogy a mérők telepítése drága és a szegényebb néprétegekre nagy anyagi terheket ró, amelyeket azután az érintettek a fogyasztás drasztikus visszafogásával akarnak majd kigazdálkodni. Mindezekkel szemben viszont azok az érvek is valós alapokon nyugodtak, amelyek szerint a víz mérése nélkül a pazarlás mértéktelenné válhat. Ilyen körülmények között a lakosság nem érdekelt abban, hogy meghibásodott vízvezetéki berendezéseit megjavíttassa, inkább hagyja a vizet a rosszul záró csapokon és vezetékeken elfolyni. Az ilyen értelemben felelőtlen magatartást a város csatornázottsága még fokozhatja is. Az is túlzott, vagy legalábbis nem várt fogyasztást eredményezhet, ha egyik-másik épületben olyan ipari tevékenységbe kezdenek, amely magas vízfogyasztással jár. Ez esetben - ha vízmérés nem történik - a város műszaki hivatala számára semmiféle támpont nem létezik, amely lehetővé tenné az átalánydíj megállapítását. Tanulmányi célból készített vízóra-metszet az 1920-as évekből 1915-1917 1915. Hoszpótzky Alajos, a Kereskedelemügyi Minisztérium kikötő és csatornatervezési irodájának főnöke elkészítette a Budapesti Vámmentes Kikötő második tervezetét. Az első változatot Gonda Béla vetette papírra, még 1905-ben. 1916. április 12.______________________________ A Főváros törvényhatósági bizottsága 396/19l6.k.gy. határozatával a budapesti gyógyforrások vizének palackozására és forgalmazására megalapította a Székesfővárosi Ásványvízüzemet. 1919-ben az üzem már napi 5000 liter szénsavval telített Harmatvizet forgalmazott. május 24^ Az időjárási események rendszeres megfigyelése óta a legnagyobb 10 perces csapadékhozamot - 64,2 mm-t - ezen a napon mérték Zircen. A Vízügyi Közleményekben megjelent Kolossváry Ödönnek, a kultúrmérnöki szolgálat vezetőjének tollából az első olyan tudományos dolgozat (A Balaton rendezéséről címmel), amely a tószabályozás szükségességének szakmai indoklása mellett konkrét szabályozási javaslatokat is felvetett. A Balatonnal kapcsolatos fejlesztési elképzelések összehangolására megszervezték a Balatoni Kormánybiztosságot. A másfél évtizedig működő hivatal egymást követő vezetői Kvassay Jenő, Oroszy Géza és Spur István voltak. A Központi Hatalmak képviselői Duna-konferenciát tartottak Budapesten. A megbeszélésen felmerült egy Nemzetközi Duna-Bizottság felállításának terve is, amelyet a dunai hajózás egységes rendjének kialakítása érdekében szorgalmaztak a résztvevők. 19X7. február 1.________________ A kormány Sajó Elemér vezetése alatt felállította a Kikötőépítő Igazgatóságot, és ennek hatáskörébe utalta a soroksári Duna-ág rendezési munkálatait. február 7. A Magyarhoni Földtani Társulat közgyűlése egyhangúlag megszavazta, hogy a Társulaton belül egy hidrológiai szakosztály is megkezdje munkáját. A szakosztályból fejlődött ki évtizedek alatt az 1949-ben önállósodott Magyar Hidrológiai Társaság.
