Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1907-1908 1907. Az Ikva mentén a kultúrmérnöki hivatal közreműködésével megalakult az Ikervári Rétöntöző Társulat. A nagy kivándorlást hullám, amely az 1880-as években kezdődött Magyarországon, a 20. század első évtizedében tetőzött. 1899-1907 között hivatalosan több mint860ezren „ tántorogtak ” ki az országból, főként az Egyesült Államokba. 1908. július 2. * Posewitz Guidó (Budapest), mérnök, geológus, az Országos Öntözésügyi Hivatal műszaki tanácsosa, 1948-tól Venezuelában az ottani Vízügyi Igazgatóság főmérnöke és az Új-mexikói Egyetem hidrológia professzora, több völgyzárógát és más árvédelmi műtárgy'tervezője, (f Bogota-Kolumbia, 1981. november 30.) október 12. * Alföldi György (Perecsény), mérnök, folyammérnök, 1949- től a hazai vízellátás-csatornázás szakterület egyik országos irányítója, konstruktőrként a gépkocsira szerelhető víztisztító berendezés (Hydropur) megalkotója, számos tankönyv és tanfolyami jegyzet szerzője, (t Budapest, 1992. aug. 27.) Közel egy értized alatt a vízrajzi szolgálat elkészült a Duna vízrajzi felmérésével. A munka eredményeit A Duna helyszínrajza és hosszszelvénye Dévénytől Orsováig címmel adták közre. A Balaton Nyugati Bozótlecsapoló Társulat megkezdte a Nyugatiövcsatorna ásatását, mivel az 1864-től kezdve végzett nagybereki lecsapolási és vízrendezési munkálatok nem vezettek eredményre. Az övcsatorna létesítésével a 87,2 km2 területű természetes mocsarat, a Nagybereket, valamint a Balatont összekötő vízfolyásokat akarták elkülöníteni a Balatontól. A lecsapolási munkát 1911-ben fejezték be az érdekeltek. Befejeződött a Cziráky - mai nevén Répce árapasztó - csatorna építése, amelynek eredményeképpen a Répcén érkező árvizek Nick alatt közvetlenül a Rábába folynak. Zsák Hugó főmérnök vezetésével megalakították a Soroksári Dunaág Rendezési Munkáinak Kirendeltségét. A későbbi időszak olyan kiemelkedő mérnökei dolgoztakitt, mint Vicziá.n Ede, Sajó ElemérésLampl Hugó. A rajkai zsilip napjainkban 1 908. június 30-án megépült a Mosoni Duna-ágat elzáró rajkai (csúnyi) zsilip, amely a másodpercenkénti 200 m3-nél nagyobb vízmennyiségeket a Duna-ágból kizárva elsősorban árvízvédelmi célokat szolgált, ugyanakkor ellátta a Mosoni- Dunát élővízzel [ÄTZ : ~ V'((/ ' árvédejLem / ■>•:’ HU / ~ Az árvédelemre vonatközcrtörvényék l és ministen rendeletek ÍLLíNÖ*IZV£ 15« Irta és összeállította Kvassay Jenő BUDAPEST "Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság 1907 ____ K ÖZPCíiTi MŰSZAKI XöIíYVTAa Kvassay Jenő 1 907-ben adta ki az árvédekezésre vonatkozó rendelkezések összefoglalóját Nagy-komoly lett akkor a vén Duna. Torkán hült vad, tavaszi kedve. Olyan volt, mint egy iszákos zseni. Alig mert nézni a szemembe S én vallattam keményen, egyre. „No, vén korhely, láttál egy-két csodát, Mióta ezt a tájat mossa Sápadt vized, árnyas, szörnyű vized, Mely az öreg árnyakat hozza. Gyónjál nekem, vén falurossza.” „Mindig ilyen bal volt itt a világ? Eredendő bűn, lanyha vétek, Hideglelés, vergődés, könny, aszály? A Duna parton sohse éltek Boldog, erős, kacagó népek?” S halk mormolással kezdte a mesét A vén Duna. Igaz az átok, Mit már sokan sejtünk, óh, mind igaz: Mióta ő zúgva kivágott, Boldog népet itt sohse látott. (Ady Endre: A Duna vallomása - részlet, 1907.) A vízrajzi szolgálat által a 20. század elején használt mérőponton. A ponton orrán álló mérőhídról függesztették a vízbe a vízsebességmérő műszert
