Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1898-1899 1898. Hubert Engels professzor a drezdai műegyetemen berendezte az első folyószabályozási laboratóriumot, amelynek segítségével számos vitatolt vízépítészeti kérdést sikerült gyakorlatban is használható módon megválaszolni. A földmívelésügyi miniszter utasítására a debreceni kultúrmérnöki hivatal tervet készített a Hortobágy 240 km2-nyi területének öntözésére. Az előző évi árvízkárok elleni védekezésül 1260 kmz érdekeltségi területtel, Zsák Hugó miniszteri biztos vezetése alatt megalakult a Csepel-szigeti Armentesítő Társulat, amely egy évtized alatt 75 km hosszban, végleges méretekkel kiépítette védelmi töltéseit. 1 899. március 1 9. * Ihrig Dénes (Moszlanács), vízmérnök. 1948-ig társulati mérnökként, ill. igazgató főmérnökként dolgozott a Margit- taszigeti Ármentesítő Társulatnál. 1952-ben kinevezték a V1TUKI igazgatójává, majd 1957-től ugyanitt főosztályvezető ill. tanácsadó. Tevékeny szerepe volt az egységes állami árvízvédelem, valamint az intézményes vízgazdálkodási kutatás megszervezésében. A Vízügyi Közleményeknek 1958-1980 között volt főszerkesztője. (t Gödöllő, 1991- december 13.) május 27. Az országos fontosságú vízmunkákkal, valamint az elvi jelentőségű vízi műszaki kérdésekkel kapcsolatos ügyek megvitatására és véleményeztetésére létrehozták az Országos Vízügyi Műszaki Tanácsot. szeptember Rendkívüli magas árvíz vonult le a Felsó'-Dunán, amely Pat- kányosnál átszakította a szigetközi töltést. Szakadás történt a folyó bal oldalán húzódó töltésen Csicsónál is. Összesen 508 km2 került víz alá. december 9. f Kőninger Gyula (Csepreg), mérnök, a Tisza-szabályozás mérnöke, az első hazai hidrometriai szakkönyv, a Vízmérés (1886) szerzője. (* Gyarmat, 1856.) Az évi csapadékeloszlást bemutató domborművű térkép, amelyet Pokorny Tódor mérnök szerkesztett A Magyar Vízügyi Múzeum gyűjteményéből Vízművek építése 1898-ban a Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat számos település vízmüvének készítette el terveit. Ennek alapján megépült Szombathely város közüzemi vízvezetéke és csatornaművé. Az először épített vízvezeték a Perint patak völgyébe telepített 690 méter hosszú galériából és gyűjtőkútból kapta a vizét, amelyet két dugattyús szivattyú juttatott az 500 m3-es víztoronyba. Itt kell megemlíteni a tapolcafői karsztforrásokra telepített pápai vízmüvet is. A vízmű egy szivatyA forráskút Zalahaláp faluban A Cholnoky Jenő által lefényképezett forrásfoglaló ház napjainkra már eltűnt, helyét a vízmű gépháza foglalta el Rérássy Miklós, a „Halászat" első főszerkesztője, a vízügyi szolgálat egykori főnöke Az Országos Halászati Egyesület szakfolyóiratának, a „Halá- szat"-nak első száma 1 899-ben jelent meg. A lap megindításával az Egyesület a halászat és tógazdálkodás újjászervezését és a korszerű módszerek elterjesztését kívánta elősegíteni tyútelepből, két víztároló medencéből, valamint a nyomó- és elosztó hálózatból állt. Ugyancsak a szolgálat készítette el a második balatoni vízmű terveit, amelyet az előzőhöz hasonlóan a tó déli partján, Balatonföldváron építettek meg a század- fordulón. A felszíni vízkivételre alapított vízmű kapacitása napi 400 m3 volt, s a tó vizét némi szűrés után „nyomta” a hálózatba. A Tisza hajdan és most A vízrajzi szolgálat 1898. februárjában megjelentetted Tisza hajdan és most című kiadványsorozatának első kötetét, amely a Tisza-szabályozás megkezdése óta eltelt időszak alatt a folyó vízrajzi viszonyaiban bekövetkezett változásokról adta közre a legfontosabb adatokat és az adatokból leszűrt következtetéseket.