Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
Ember és természet (Glatz Ferenc)
2—3. század 2-3. század A rómaiak megépítették az aquincumi vízvezetéket. Utcai csatornalefolyó Aquincumban 201. A rómaiak szinte teljesen kiürítették Dáciát, amely azután agátok, majd a gepidák uralma alá került. 216. Caracalla császár megépíttette Róma addigi legnagyobb nyilvános fürdőjét, amelyben több hidegvizes medence (frígidarium). langyosfürdő (tepidaríum) és forró fürdő (caldarium) is üzemelt. A fürdőt csekély díj ellenében használhatták a római polgárok. 300. körül Galerius császár uralkodása alatt a Pannóniában élő római telepesek kiásták a mai Kis-Rába medrét, valamint a Savarián (Szombathelyen) átfolyó Gyöngyös patakot. Ugyancsak erre az időszakra esik a dél-dunántúli Principális csatorna megásása is. Salus rei publicae Danubius [A Duna a birodalom oltalmazója] A Római Birodalom legnagyobb kiterjedése idején nemcsak a nyugati Hispániát foglalta magába, hanem a Középső-Duna vonalától nyugatra eső dimbes-dom- bos területet is, amely Pannónia néven Tiberius császártól kapta meg tartományi rangját. „A Duna a Birodalom oltalmazója” mondták az egykori provinciában, s valóban: a folyó vonala mentén szabályos távolságban felállított őrtornyok (burgus) és katonai táborok (castrum) évszázadokon át sikerrel védték meg a keletről támadó barbár törzsek ellen a virágzó római településeket. A császárság azonban nemcsak védekezett, Traianus Pannóniából kiindulva vívta meg sikeres dák háborúit (98-117 között), amelynek következtében egy időre az Al-Dunától északra elterülő Dácia is a Római Birodalom része lett. Traianus a sikeres hadjárat érdekében egykor kőhidat is építtetett a Dunán Turnu- Severinnél (a mai román-jugoszláv határvonalnál). Római légiók átkelése egy hajóhídon Részlet Traianus diadalívéről A „Traján-hidat” utóbb Hadrianus császár idején állítólag maguk a rómaiak rombolták le, nehogy a jazi- gok átkelhessenek rajta. A híd pilléreinek romjairól először L. F. Marsigli közölt rajzot a Dunáról szóló híres monográfiájában (1726), az 1830-as években pedig Vásárhelyi Pál mérte fel. A római kori úttérképek alapján készített Tabula Peutingeriana egy részlete A kép felső harmadában a római Pannónia egy-egy települése szerepel
