Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A dualista korszak vízügyeinek fejlődése
1891 Lóczy Lajos (1849-1920), földrajztudós, a Balaton-kutatás kimagasló alakja Staub Móric (1842-1904) paleobotanikus, akadémikus Borbás Vince (1844-1905) botanikus, a Balaton környéke növényföldrajzának kutatója Néhányan a Balaton-kutatás tudósai közül Treitz Péter (1866-1 935) agro- geológus, a magyar gazdasági talajtan megalapítója, a hazai Jankó János (1868-1 902) etnoszikes talajok kialakulási gráfus, a Balaton-melléki lakosság elméletének egyik felállítója néprajzának kutatója Lovassy Sándor (1 855 -1 946) ornitológus, a Balaton madárvilágának kutatója, a keszthelyi Balaton Múzeum egyik alapitója 1891. március 9-10. Avízrajzi szolgálat - a Zala árvízét kihasználva - elsőként végzett a folyón árvízi vízhozamméréseket, amelynek során megállapították, hogy a Zala maximális vízmennyisége másodpercenként közel 100 m3, de ez csak nagyon rövid ideig áll fenn, s a Balaton vízállását lényegesen nem befolyásolja. május 3. _________________________________________ Bók ay Árpád egyetemi tanár elnökletével - a világon második nemzeti szervezetként - megalakult a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiái Egyesülete. A július 26-án jóváhagyott alapszabály az Egyesület célját a fürdőtan és annak segédtudományai gyarapításában és fejlesztésében, a hazai fürdők és ásványvizek széles körű népszerűsítésében jelölte meg. Az egyesület a két világháború között az Országos Balneológiái Egyesület, a második világháború után a Magyar Balneológiái Egyesület nevet vette fel. május 29. * Mazalán Pál (Igló), bányamérnök, geofizikus, hidrogeológus. Eredményesen dolgozott a hazai ivó- és ipari víz feltárás területén, irányította a dunántúli olajkutató fúrások telepítését, (t Budapest, 1959. december 3) június A Statisztikai Hivatal megjelentette Zawadowsky Alfréd Magyar- ország vizeinek stalistikája című munkáját, amelyben a szerző először tett kísérletet arra, hogy a vízszabályozások megindulása óta az ország vizeire, vízviszonyaira és vízmunkálataira vonatkozóan az összes fontosabb adatot összegyűjtse. 1891 ■ nyara Megindult a főváros pesti oldalának nagy csatornázási munkálata, amelynek terveit Lechner Lajos az 1869-es Bazalgette-féle elgondolást figyelembe véve készítette el. november 1 9. * Németh Endre (Pécs) mérnök, műegyetemi tanár. A vasútvonalak, bányaüzemek, halastavak, valamint vízellátó rendszerek tervezése mellett mérnöki tevékenységének főbb témáit az alföldi öntözésének kérdései, továbbá az öntözés és öntözőrendszerek kialakítása és megvalósítása jelentették. Éveken keresztül szerkesztette az Öntözésügyi Közlemények-et, valamint a Vízügyi Közlemények-el. (f Budapest, 1976. június 3.)
