Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1872 1 872. május 10. * Weszelszky Gyula (Szlatina) gyógyszerész, a Radiológiai Intézet igazgatója, a Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának elnöke. Emanáció módszerével a forrásvizek emanáció-tartalmát vizsgálta. A radioaktív sugárzás gyógyhatásá- val és ásványvízelemzésekkel is foglalkozott. Ebbe a témakörbe tartozik az 1912-ben publikált munkája, mely A budapesti hévizek radioaktivitásáról és eredetéről címmel jelent meg. Részt vett a Balaton tudományos vizsgálatában is. (t Budapest, 1940. június 20.) június 1 0. * Lil i a Aurél (Korpona) geológus, mineralógus. Főként ásványtannal foglalkozott és a nem érces ásványi nyersanyag-kutatásban jeleskedett. Nevéhez fűződik az 1920-1922. között feltárt jászkarajenői (ma tiszajenői) „Mira” glaubersós gyógyvíz ismertetése (f Budapest, 1956. október 23.) július 2. A Szegszárd-Bátai Dunavédgát Társulat befejezte a területén keletkező belvizek levezetését lehetővé tevő bátai zsilip építési munkáit. A 45 ezer forintért kivitelezett zsilip azonban, alig tíz hónappal a megépítés után (1873. május 13.), egy közepes nyári árvíz alkalmával összedőlt és a töltés is beszakadt. Még ugyanebben az évben (háromévi munka eredményeképpen) Szekszárd és Báta között a társulat megépítette több mint 41 km hosszú árvédelmi töltését. október Képessy József terveinek megvalósítására a korábbi Temes Szabályozó Társulat helyett kiterjedtebb érdekeltségi területtel megalakult a Temes-Bégavölgyi Vízszabályozó Társulat. 1872. Ordastól Érsekcsanádig terjedő ártéri érdekeltséggel, Kalocsa székhellyel megalakult a Pest megyei Dunavédgát és Csatornázási Társulat. A társulat első elnökévé Haynald Lajos bíboros érseket választották, aki haláláig betöltötte ezt a tisztséget. A Magyar Tudományos Akadémián Sciienzl Guidó bemutatta Magyarország - 57 mérőállomás adataiból szerkesztett - első csapadéktérképét. „Az Isten munkásai" Az évtizedes vízmunkák és vasútépítkezések új földmunkás csapatokat szültek, akiknek immár kenyérkereső életformájává vált a gátak, töltések és átvágások építése. Az árvédelmi töltéseket kezdetben közmunkával, a folyó menti települések lakóinak kirendelésével építették. A tehetősebb gazdák pénzzel váltották meg közmunka-kötelezettségüket, helyettük egyre inkább bérmunkásokat alkalmaztak. Az 1850-60-as években zsellérek, napszámosok, kisebb földeken gazdálkodó parasztemberek szegődtek el - kezdetben lakóhelyükhöz közeleső vidékekre - ku- bikolni. Aztán mikor az aratás ideje elérkezett, mindegyik hazaeredt, a vízszabályozásoknál keresett pénz inkább jövedelem-kiegészítés volt számukra. A későbbi időkben azután egyre többjüknek szinte kizárólagos megélhetési forrásává vált a kubikos munka. A mederásást, töltésépítést egyre kevésbé lehetett a mezőgazdasági munkák „szünetében" elvégezni, mivel a futószalagszerűen végzett földmunkánál nem lehetett kihagyás. Nehéz, közösséget formáló munka volt a kubikosoké. Felszerelésüket talicskájukon hordták egyik munkahelyről a másikra. Általában párban dolgoztak, megrakván a talicskát egyikük tolta a gáton felfelé, a másik pedig (a „csikó”) kötéllel húzta, ha nagyon meredek volt a töltésoldal. A nyári forróság idején hajnali 3-4 órától délelőtt 10- ig, majd délután 4 órától késő estig dolgoztak. Az építési vállalkozókhoz 20-30 fős „bandákba” tömörülve szegődtek el. egymásra voltak utalva, ezért csak egymást jól ismerő, megbízható, kitartóan dolgozó embereket fogadtak be a bandába. így azután nem is csoda, hogy a kubikos bandák a földmunkások élcsapatait alkották, akiket a vállalkozók nem egy esetben külföldre is magukkal vittek, mert begyakorlott tudásuk nagy kincsnek számított. Nem véletlenül írta róluk Jókai a következő sorokat: ... a gátemelés rettenetes munka! herkules föladataival vetekedik. Minden munkás előtt tisztelettel hajtom meg fejem, de a Tiszamenti kubikosok előtt levett kalappal haladok végig, mert azok az Isten munkásai. Csatornaépítő kubikosok az 1 920-as években
