Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
Birly könyvének címlapja 1855. március-április Hatalmas árvíz pusztított a Tisza völgyében (összesen 2 900 km2 került víz alá), amely első ízben tette szükségessé a tiszai vízmunkálatok felülvizsgálását. A vizsgálat a műszaki tervek tekintetében - a Vásárhelyi-féle tervekhez való visszatéréssel - pozitív, míg szervezeti tekintetben (a társulatok belső demokráciájának csorbításával) negatív eredménnyel zárult. Az árvíz ideje alatt a borsodi cs. kir. hatóság a Suly- mos-hátnál átvágatta az Észak-Bihari Tiszai Társulat töltését, hogy az ő közigazgatási felügyelete alatt álló lakosságot megvédje egy esetleges gátszakadás veszélyeitől. A hatóság eljárását a Társulat erősen nehezményezte, mert ez azt a precedenst jelentette valamennyi társulat számára, hogy adott esetben a hatóság a társulati érdekeltek megkérdezése nélkül is beavatkozhat, s rendelkezhet építményeik felett. 1856-1858 A Dunaszabályozás fejlődése A Kárpát-medencét közel 1000 km hosszon keresztülszelő Duna-szakasz vízszabályozási tekintetben lényegében három, egymástól földrajzilag elkülöníthető problémaforrást jelentett, nevezetesen:- a Felső Duna-szakasz (Szigetköz, Csallóköz) és az ottani mellékfolyók rendezését,- a budapesti és az attól lefelé húzódó mintegy 200 km-es Duna-szakasz árvédelmét, és- a mai országhatárokon immár kívül eső al-dunai zuhatagos Duna-szakasz hajózhatóvá tételét. A történeti fejlemények részleteibe el nem merülve, a fent említett mindhárom probléma tervszerű megoldásához az első műszaki lépcsőfokot a folyó 1823-1840 között végrehajtott vízrajzi felmérése, az ún. „DunaÁrvízi menekülők 1856. Az újjáépített Ferenc-csatorna dunai torkolatában megépült az ország - és egyben Európa - első betonzsilipje: a Bezdáni-zsilip, Miháuk Jánosnak, a betonépítés hazai úttörőjének munkája. 1 857. augusztus 4. _____ _________ * Kolossváry Ödön (Átok) mérnök. Állami szolgálatba lépve a folyammérnöki hivatalnál dolgozott, majd kerületi felügyelőként cikkekben, tanulmányokban propagálta a hazai öntözések fejlesztésének ügyét. ((Budapest, 1921. július 9) november 7. ___ _____________ Bécs ben Ausztria, Bajorország, Törökország és Württemberg szerződést kötött a Duna-hajózás kiterjesztéséről és szabadságáról. december 27.___________________ I . Ferenc József uralkodói rendelete a Tisza-szabályozás költségeinek fedezetére 15 millió forint kölcsön felvételét engedélyezte. 1857. Megkezdték a felsőszabolcsi belvíz öblözetben jelentős szerepet játszó Belfő-csatorna kiépítési munkálatait. Az 1863-ban befejezett munka végén a csatorna 53,3 km hosszon tette lehetővé a belvizek összegyűjtését. * Erdős (Erlsbek) Ferenc (?) vízmérnök. 1891-ben az FM. vízjogi osztályán dolgozott, majd a Vízrajzi Osztály vezető munkatársa lett. Az állami vízrajzi szolgálatban elsősorban a vízállások statisztikai elemzése volt a feladata. Behatóan foglalkozott az alföldi zsilipépítészettel, a Tisza-szabályozás vízrajzi vonatkozásaival, valamint a Sió vízállásának és a Balaton vízszint-ingadozá- sainak kérdéseivel is. (f Budapest, 1923) 1858. március 14. ___ ________________ Toggenb urg lovag, birodalmi kereskedelmi-, ipar-, és közmunkaügyi miniszter rendeletet adott ki, amely a gátrendőrség intézményét alapozta meg. Ennek értelmében a társulatoknak bizonyos töltésszakaszok védelmére „gátfelvigyázókat” kellett alkalmazniuk, akik a töltéseket karbantartották, állapotukat felügyelték, s azonnal jelentették, ha valami rendellenességet, vagy rongálást tapasztaltak.
