Fejér László (szerk.): Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története (Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001)
A 17-18. század vízi feladatai
1848 1848. Az országgyűlés által meghozott XXX. törvény eltörölte a Duna-Tisza csatorna megépítése érdekében korábban hozott törvényeket, s ezzel a két nagy magyarországi folyót összekötő csatorna tervét a későbbi korok időről-időre előbukkanó álmai közé sorolta. Török József orvos, természettudós Pesten megjelentette akadémiai pályadíjat nyert balneológiái tankönyvét A két magyarhaza első rangú gyógyvizei és flirdőintézetei természet-, vegy-, sgyógytani sajátságaikban előterjesztve címmel. Bár a szerző önálló elemzést nem végzett, de a 126 féle ásványvízről szóló addigi adatokat enciklopédikusán feldolgozta. A mű megjelenése és szerzőjének tevékenysége korszakhatárt jelentett a hazai balneológia fejlődésében. A KÉT MAGVARHAZA ELSŐ RANGÚ I. V ő It V V11EI F Ü R D ÖI NT É Z I T I L TKHMESZET-, VEGY-. S OYÓGYTAM SAJÁTSÁGAIKBA* ELŐTERJESZTVE. K X A i> V A R TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ALTAI. KOSZORl'ZOTT PÁLYAMUNKA. IRT* T«R«(i .IO/NI.F ORTIIS I* »».»Ksin ihi* A MUKKOK» RST. HNSKOUlAS VIST MN IS rUaiMSTRA.lt IV R TAVASA A «II M ACT AH TE**KI«*Yn(00*Á*TI TÁMVLAT, A BA BA PISTI KIK ORVOSA;.',ŰRT A PISTI ORVOS« KAR, * A «ASTA» TEBOlUsTUS AKADttWA » TAGJA MéMStt Hjr* MMccsett * UtMMMB MviUtt hitit* ) I . BnUton-Kiired. 2. Bartfa A, Budit rsiitirfiirdo. I. Harkány .». Melmli« 6. Pirédi Cktícu. 7. Puradi ttoi*<>*furdó. H Pü»ly**q. 9. Siklrno 10. Stüa.« 11. S*obréoc*. 12. Trea< »tn-Teplíct tájképéivel. nEBRECZENRK.V NYOMATOTT \ VÁMOS kONV'NYOMDA HU A\ I #.*» Török József munkája az első átfogó, magyar nyelvű gyógyvíz- és fürdőmonográfia 1 848-ban Pesten (majd másodszor 1 859-ben, Debrecenben) jelent meg Reformkori fürdők Budán A 19. század elejének budai fürdői - a lehetőségekhez képest - eléggé szegényes képet mutathattak. A fürdés igénye eléggé általános lehetett, s így megnőtt a fürödni vágyók serege is. Az fürdőépületek, medencék nem tudtak lépést tartani a beáramló tömeggel, s a szolgáltatás színvonala óhatatlanul csökkent. Mindez a tulajdonosokat (bérlőket) kevéssé zavarta, mert a nagy forgalom több bevételhez juttatta őket. A budai fürdők közös medencéiben egyórai fürdés két krajcárba került. Ugyanezért a szolgáltatásért a pesti oldalon, a Rum- bach-féle vasas-fürdőben 1 forintot kellett fizetni. Hiába volt ez utóbbi sokkal kulturáltabb, néhány évtized alatt csődbe ment, annak ellenére, hogy sokáig Pest egyetlen gyógyfürdője volt. Kovács Lajos időskori arcképe „A középponti bizottság tollvivője" Kovács Lajos (1812-1890) bányamérnök, reformpolitikus, akadémikus, a Tiszavölgyi Társulat első központi bizottságának titkára volt. Pozsonyi jogi tanulmányok után Selmecen bányászati akadémiát végzett, s így elsajátítva a műszaki tudományok alapjait, a magyar ármentesítés és a közlekedési ügyek fejlesztésének úttörője lett. Bekapcsolódott a reformkor politikai mozgalmaiba és az 1834. évi kolozsvári országgyűlésen Kemény Zsigmonddal együtt szerkesztette az Erdélyi Híradót. Az 1839- évi pozsonyi országgyűlésen már képviselő, Széchenyi István közeli barátja és munkatársa. 1846-ban Széchenyi oldalán részt vett a Tisza szabályozására szervezett Tiszavölgyi Társulat létrehozásában, ahol megválasztották a Társulat titkárává. Az 1848. április 7-én kinevezett első felelős magyar minisztériumban közlekedésügyi államtitkár, 1849- ben Debrecenben a Béke Párt egyik vezetője. A szabadságharc után visszavonulva több közgazdasági és közlekedésügyi cikket írt; 1864-ben Bécsben megjelent Der Theiss-Köröser Kana c. munkájával egy Ti- sza-Körösi hajózható csatorna tervét támogatta. Vízmérnökök a szabadságharcban Eléggé közismert a széles nagyközönség előtt, milyen szerepet vittek a magyar reformkor szellemi kibontakoztatásában a reformpolitikusok, költők, írók, a jogvégzett ifjúság, az öntudatos középnemesség és a maroknyi polgárság. Talán történetírásunk is kevesebb figyelmet szentel annak, hogy ebben a reformpezsgésben milyen háttérszerepet játszottak a mérnökök, valamint a természettudományok képviselői és művelői. Ahogy sok szó esik a 150 éves évforduló kapcsán a Pilvax kávéházról, Kossuth és Görgei szembenállásáról, a diadalmas tavaszi hadjáratról, az aradi tizenháromról, stb. - úgy szót érdemelnek azok is, akik műszakiak, mérnökök lévén a lelkesedés mellett a számok nyelvére is le tudták fordítani egy harcban álló hadsereg ellátási szükségleteit, műszaki feladatait. A
