Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)
Bevezetés
latszámot adó Mayerhoffer-féle műszerrel végezték el. GRUBER szerint a töréseket az okozta, hogy a csatornában felúszó 1—2 méteres halak a lassan forgó, csillogó műszereket farkcsapásaikkal tönkre tették. Az integráló módszert mellőzve átlagban 1 métert meg nem haladó távolságokban vették fel egy-egy függély megmérendő pontjainak helyét. Az észlelési idő 5 perc volt, s az elektromos fordulatjelző berendezés 100 fordulatonként adott egy csengőjelet. A felvételek során törekedtek arra, hogy az egy vízálláshoz tartozó méréseket lehetőleg egy napon belül végezzék el. Az eredményekről az alábbi táblázat nyújt tájékoztatást: A mérés napja Orsovai vízállás cm Szelvényterület m 2 Vízmélység m Legnagyobb sebesség m/s Közép seb. m/s Vízemésztés m 3 /s 1897. nov. 19. 99 276 3,50 3,45 2,962 818 nov. 4. 186 338 4,22 3,48 2,90 980 1896. aug. 5. 268 404 4,98 3,36 2,80 1131 máj. 21. 370 504 6,04 3,36 2,82 1421 1897. ápr. 17. 468 611 7,15 3,46 2,70 1654 jún. 8. 635 815 9,15 3,48 2,75 2242 A mérések végrehajtásának és az adatfeldolgozásnak módjára a példaképpen beiktatott 43. ábra nyújt betekintést. A fentiek kiegészítésére a csatorna különböző szelvényeiben úszóméréseket is végeztek és az eredmények összehasonlítása alapján végül olyan segédlet készült, amely a hajósok részére megadta, hogy útjuk egyes pontjain a vízállás magassága szerint milyen legnagyobb vízsebességgel kell számolniuk. Ennek a segédletnek az ismertetése azonban már tárgykörünkön kívül esik. Figyelemreméltó, hogy a Művezetőség feladatának teljesítésén túl a gyakorlatban használt sebességszámítási képletek ellenőrzésére is felhasználta az eredményeket. Mivel az utasítások értelmében minden hozammérés alkalmával meghatározták a vízszínesést, a szelvény-középsebességekből a Chézy-képlet segítségével kiszámították a sebességtényezőt (amelyet a korabeli szerzők folyókra 50 körüli értékkel adtak meg), továbbá a meder érdességi tényezőjét, hogy mindezeket egybevessék a Darcy—Bazin és Ganguillet— Kutter-féle értékekkel. Végül vizsgálták az egyes függélyekre kapott középsebesség és a felszíni sebesség viszonyát is.
