Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)
Bevezetés
A szentesi szelvényben 1887 augusztus 31- talált sebességek. 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 220 240 260 280 idő m.p. 33. ábra. A sebesség ingadozásának grafikonja bességmérések annyira elhúzódtak, hogy az időközben bekövetkezett vízállásváltozás már az eredmények használhatóságát veszélyeztette. Érthető, hogy a mérések időtartamának megrövidítése érdekében már kezdetben felmerült az integráló mérés szükségessége. Az integráló méréshez használt írógép egyik tolla a vitorla egyes fordulatait jegyezte fel, a második félmásodpercenként megszakított vonalat húzott, a harmadik a forgásszámláló segítségével, - külön áramkörbe iktatva - 100 másodpercenként adott jelet, hogy megkönnyítse az időjelek megszámlálását. A negyedik toll tartalékul szolgált. Az integráló mérés alapvető követelménye a szárny egyenletes sebességgel való leeresztése, ill. felhúzása. Ennek biztosítása végett egyrészt nagyobbra vették az írógép félmásodperceket jelző karjának játékát úgy, hogy leesésekor jól hallhatóan koppant, másrészt a leeresztő gép nagy fogaskereke elé vékony falemezt tettek, amely éppen érintette a fogaskerekeket és a csörlő hajtása közben rugózva, kereplő nyelvként működött. A leeresztő gépnél dolgozó munkások némi gyakorlattal elérték, hogy a kereplő az órajelekkel azonos ütemben szóljon. Az integráló mérés kétségtelenül gyors és közvetlenül adja meg a függélyközépsebesség közelítő értékét, de az eredményt két hiba terheli. Egyrészt elmarad a fenék fölötti, mintegy 0,5 m-nyi sávban uralkodó sebességek számbavétele, ami a pontonkinti mérés esetében a függélysebességi görbének a fenékig terjedő kiegészítésével történik, másrészt figyelmen kívül hagyja, hogy a másodpercenkinti fordulatszámok és a víz sebessége közötti összefüggés — amint a következőkben látni fogjuk —, nem lineáris. Ezeket a hibákat küszöböli ki a HAJÓS által részletezőnek mondott eljárás. A mérés legfőbb eszköze a Morse-féléhez hasonló írógép (34. ábra). A gép papírszalagját „hajtó c hengereket nem óramű vagy villamos motor mozgatja, hanem a szárny lesűlyesztésére szolgáló csörlő. Ez utóbbinak dobtengelyére evégből fogaskerék van ékelve, amely láncvezeték útján [lásd 26. ábrán az észlelő helyiségbevezető két vonalat] az írógép nagy hajtókerekét A forgatja, ez pedig négy kisebb fogaskerék r x , r 2 , r z , r 4 közvetítésével a papírhajtó-
