Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

TARTALOM Előszó (dr. Muts Rudolf) 7 Bevezetés 9 1. Alapelvek 11 2. A fejlődés útja 12 3. A vízsebességmérés első hazai emlékei 18 4. Huszár Mátyás munkássága 24 5. A Duna mappációval kapcsolatos mérések 29 6. Vásárhelyi Pál tanulmányai 34 7. A hidrometria az Institutum Geometricum tantervében 39 8. Révy Gyula dél-amerikai munkássága és az integráló mérés 43 9. A szárnyfordulatok elektromos jelzése, Horváth Ignác munkássága 47 10. A hidrometria hazai irodalma a Vízrajzi Osztály felállítását megelőző években 58 11. A folyammérnöki hivatalok vízhozammérései az 1880-as évek első felében 61 12. A Vízrajzi Osztály programja és előkészületek annak végrehajtására 68 13. A Vízrajzi Osztály folyami méréseinek műszerei és módszerei 74 a) A Hajós-szárny 74 b) A részletező módszer 78 c) A vízszínesés megmérése 83 d) Szelvénykötél nélküli mérés 87 > 14. Műszerfejlesztés és a vízhozammérés különleges területei 88 15. A Hármas-Körös gyomai szakaszán várható árvízmagasság kipuhatolása 95 16. Az Al-Dunán végzett vízhozammérések 96 17. A vízsebességmérés elméleti alapjai 100 a) A szárnyak bemérése 100 b) A szárnyegyenlet 109 c) A szárnyegyenlet érvényességének feltételei 113 18. A vízhozammérés pontossága 115 19. Weissmahr József munkássága 123 a) A vízfolyások természetéből származó hibaforrások kiküszöbölése 123 b) A mérési módszerekből eredő hibák csökkentésének módja 124 c) A sebességmérő szárnyak tökéletesítése 130 20. A két világháború között 132 Utószó (dr. Starosolszky Ödön) 143 Régi mértékek értelmezése és átszámítása 145 Életrajzi jegyzetek 146 Forrásjegyzék 151 Ábramagyarázat 165 Idegen nyelvű összefoglalók 171