Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Bevezetés

9. A SZÁRNYFORDULATOK ELEKTROMOS JELZÉSE, HORVÁTH IGNÁC MUNKÁSSÁGA A hidrometria kiemelkedő alakjai között emlegethetné a nemzetközi szakirodalom HORVÁTH Ignácot is, ha nem vált volna meg fiatalon, 38 éves korában az élettől. HORVÁTH Ignác HORVÁTH a műegyetemen a műszaki mechanika professzora volt, de szenvedélyesen érdeklődött az alkalmazott hidraulika tudománya iránt is. A műegyetemi hallgatók számára írt „Műszaki mechanika" (1875) tankönyvének függelékében a vízsebességmérés elméletét és gyakorlatát ismertette. PETZELT és PETZVAL tankönyvei (1847 ill. 1850) után ez volt az első műegyetemi jegyzet, amely újra foglalkozott a hidrometria kérdéseivel. Az e téren elért nemzetközi eredményeket GREBENAU 1867-es rajnai méréseire hivatkozva mutatta be, amely méréseknél ő maga is közreműködött. Az előzőek ismeretében nem meglepő, hogy amikor 1876-ban a főváros elszenvedte 1838 óta második legnagyobb árvizét, HORVÁTH Ignác több szakember buzdítására elhatározta, hogy a vízáradást és ezen belül a Duna sebességviszonyait behatóan tanulmányozni fogja.