Fejér László - Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Bevezetés

BERÉNYI Gábor Az érintkező test nem lemezrugó, hanem egykarú emelő, amelynek fékező hatása állandó jellegű. Elhelyzése ugyancsak vízszintes. (63. ábra) A műszer szerkesztésének általános szempontjai : a fokozott üzembiztonság és a széles körű használhatóság voltak. Ennek érdekében nagy gondot fordítottak az egész mérőfelszerelés terjedelmének csökkentésére és gazdaságos csomagolására is. (A zseblámpa elem, a mignon csengő és a vezeték motolla a műszeriádába kerültek, s a tartórudazat nem 5 db méteres, hanem 4 db 1,5 méteres részekből állt.) A szárnyak első sorozata 1942-ben kispiari úton készült el, könnyű fémből egy darabban öntött vitorlával és zárt testtel. A műszer csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A külföldön időközben elterjedt olajban futó szárnyaknál nehezebben indult (7—8 cm/s-nál) és iszapos vízben aránylag könnyen eltömődött. Ennek ellenére nagy segítséget jelentett a 40-es évek elején megejtett nagyszámú mérés végrehajtásában. Az 1930-as évek aszályos időjárása nagy károkat okozott a mezőgazdasági termelésben. Mindinkább előtérbe került az alföldi öntözések ügye, amely megkívánta az öntözéseknél figyelembe vehető vízkészletek feltárását.