Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
2. Fehér Ferenc: Fizikai hidrológiai folyamatok
EXPRE modell, amelyet Kienitz dolgozott ki (Kienitz, 1972; 1974). A modell elve és részletes algoritmusa a hivatkozott szakirodalomban megtalálható. Itt a modell rövid áttekintését adjuk csak meg. Az EXPRE modellben alkalmazott vízháztartási egyenlet a következő' alakú: S0 — C—Et — B, (2-18) ahol .So a keletkező' belvíztömeg, mm/d; C a csapadék, mm/d; Et a tényleges párolgás, mm/d; B a tényleges beszivárgás, mm/d. A modell tehát egynapos lépésekben halad előre az időben; a felhasznált adatok naponkénti értékek és az eredményeket is naponkénti értékekben adja meg. A számítás a csapadék (C) napi értékének függvényében először azt vizsgálja meg, hogy volt-e nullától eltérő csapadékérték. Ha volt, a következő lépés azt vizsgálja meg, hogy a csapadék nagyobb-e, mint a tényleges párolgás. Abban az esetben, amikor a csapadék több a tényleges párolgásnál, és így különbségük pozitív, a beszivárgás pedig ennél az értéknél kisebb, belvíz keletkezik. Ha a beszivárgás nagyobb a csapadék és a párolgás különbségénél, nincs belvízképződés. Mindkét esetben azonban ■— a beszivárgás révén — növekszik a talaj vízkészlete. Ha a csapadék kevesebb, mint a tényleges párolgás, akkor nem keletkezik belvíz, sőt csökkenhet a talaj vízkészlete is. Nem keletkezik belvíz akkor sem, ha nem volt csapadék. Ebben az esetben a párolgást egyértelműen a talaj nedvességkészlete elégíti ki. A modell a vízháztartási egyenlet egyes tagjai aktuális értékeinek meghatározására a már korábban ismertetett módszereket alkalmazza. így a beszivárgást a (2-5) összefüggéssel számítja akkor, ha bemenő adatként a beszivárgási egyenlet paramétereit megadjuk. A tényleges beszivárgást azonban több tényező befolyásolja, így a talaj nedvességtartalma, a talaj (ill. a beszivárgó víz) hőmérséklete és az a körülmény, hogy a beszivárgás időbeli folyamat (azaz, hogy a csapadék és a beszivárgás intenzitása, az intenzitások időbeli változása legtöbbször eltér egymástól). Ezeket a körülményeket a modell a tényleges beszivárgás kiszámításakor különféle redukciókkal veszi figyelembe. A párolgást az EXPRE modell a (2-6), (2-7), (2-8) és (2-9) összefüggéssel számítja. Abban az esetben, amikor a csapadék kevesebb, mint a párolgás és a párolgás a talaj- nedvesség rovására megy végbe, a modell a párolgást és a talajnedvesség-tartalmat is összekapcsolja. A vízháztartási egyenlet egyik jobboldali tagját, a csapadékot (C) napi értékeivel bemeneti adatként meg kell adni. Az egész számítást (és az azt szimuláló folyamatot) a talajnedvesség értéke is erősen befolyásolja, szabályozza. A számítás kezdetén az első talajnedvesség-értéket bemeneti adatként kell megadni, a további lépésekben az aktuális nedvességtartalom kiszámítása már a program feladata. Ezeket a nedvességtartalom-értékeket a program ki is írja. Az EXPRE modell blokkdiagrammját (logikai vázát) a 2-8. ábrán mutatjuk be. A szükséges bemenő adatok: a számításba vett napok száma (Tm.dx), a beszivárgási egyenlet paraméterei (a,fc, c a 2-1. táblázat alapján), a kezdeti talajnedvesség-tartalom (A0), a növényszorzó értéke (BN a 2-2. táblázat alapján), a csapadékadatsor (C;), a relatív légnedvesség-adatsor (f;) és a léghőmérséklet-adatsor (/>). Az utóbbi három 48
