Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
2. Fehér Ferenc: Fizikai hidrológiai folyamatok
A talajnedvesség zónája a vízszintes irányban háromfázisú szivárgás formájában kaphat utánpótlást, és ugyanígy távozik el a víz is ebben az irányban. Függőleges irányban az utánpótlást a beszivárgás és a talajvíz párolgása (pontosabban a talajnedvesség-potenciál hatására a talajvízből függőlegesen felfelé irányuló vízmozgás) adja. A talajvíz zónájának vízháztartását elemezve láthatjuk, hogy vízszintes irányban a talajvíz áramlása jelenthet utánpótlást, ill. csökkenést. Függőleges irányban (elhanyagolva a mélységi beszivárgást, ill. a rétegvízből való feláramlást) a talajvizet elérő beszivárgás vízutánpótlást, a talaj párolgása pedig készletcsökkenést eredményez. A 2-7. ábra alapján fel lehet írni a talajnedvesség zónájának és a levegő zónájának vízháztartási egyenletét. A levegő zónájának vízháztartási egyenlete: C+Fí = Lí+E+E^ E3 + F0+L0+B+AW0. (2-13) A talajnedvesség zónájának vízháztartási egyenlete: B+Et + M; = E+Ei+Mo + B^ + AW. (2-14) A (2-13) és (2-14) összefüggésben található jelölések a következők: C a csapadék; Fj a párabelépés vízszintes irányban; Lx a felszíni ráfolyás a vízháztartási egységre; Eaz evaporáció; Ex a növénytranszspiráció; Ea a levegőzónát elhagyó teljes párolgás; F0 a párakilépés vízszintes irányban; L0 a felszíni lefolyás; B a beszivárgás; AWa a levegőzóna páratartalmának változása; Mx vízbeszivárgás háromfázisú vízmozgás formájában, Et a párolgás a talajvízből; Ma a vízelszivárgás háromfázisú vízmozgás formájában, vízszintes irányban; Bt a talajvizet elérő beszivárgás; A W a talajnedvesség megváltozása. A vízháztartási egyenlet valamennyi tagját azonos mértékegységben (általában mm-ben) kell megadni. Az egyenlet mindig egy meghatározott területegységre és adott időintervallumra vonatkozóan írható fel. A (2-13) és (2-14) összefüggést elhanyagolásokkal a gyakorlati számításokra alkalmasabbá lehet tenni. Az elhanyagolásokat a levegőbeli páramozgás figyelmen kívül hagyásával kell kezdeni. Ez ugyan, mint azt már korábban bemutattuk, a párolgásnak fontos eleme (1. a 2.1.3.2. szakaszt), de mivel a párolgás számítására használatos összefüggésekben a szél nem szerepel, a párafluxus figyelembevétele amúgy sem volna lehetséges. A párolgás számítására alkalmazott összefüggésben ez a páratartalomkülönbség egyébként is benne van. További közelítés az evaporáció és a transzspirá- ció összegének — a levegő zónájából való párolgás miatti — egyenlőségét feltételezi (E+E-EJ. Abban az esetben, ha a vízháztartási egység mezőgazdasági tábla, akkor a vízszintes irányú háromfázisú szivárgás (Mi, M0) szintén elhanyagolható. Áteresztő fedőrétegű sík vidéki területeken fontos a vízszintes irányú talajvízmozgás, a talajvizet elérő beszivárgás és a talajvíz párolgása. Ezeket az elemeket a talajvízháztartási jelleggörbe elkészítésekor kell figyelembe venni, így könyvünk is ott tárgyalja részletesebben. A talajvízmozgás és a talajvíz hatása dombvidéki vízgyűjtőkön és kötött talajú sík vidéki területeken általában elhanyagolható. 44
