Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
6. Fehér Ferenc: Sík vidéki vízrendezés
6-6. ábra. Lakott terület alatt kialakuló talajvizdomb megemelve szintjüket. Talajvízszint-emelkedést okozhat lakott területeken az is, ha a csapadékvíz elvezetése nincs megoldva, és az ebből származó víztömeg beszivárog a talajba, és eléri a talajvizet. Ugyanakkor a lakott területeken egyre nagyobb mértékben előforduló burkolatok, a beépített területek a talajvízből eredő párolgást, az evaporációt is megakadályozzák (6-6. ábra). Jelentős lehet az öntözés talajvízszint-növelő hatása is. Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy az öntözővíz, beszivárogva a talaj mélyebb rétegeibe, megemeli a talajvízszintet, hanem az öntözés hatására a felső talajréteg átnedvesedik, telítődik, és így lecsökken a nedvességkülönbség — ezzel a nedvességpotenciál — a talaj mélyebb rétegei és a felszínközeli rétegek között. Tehát nem lesz olyan erő, amelyik a vizet a felső talajrétegbe szállítsa, és ezáltal csökken a talajvízből eredő párolgás. Ez lényegében mesterséges beavatkozás a talajvízszint alakulásának menetébe. Hatására nem következik be a vízszint süllyedése, viszont a következő emelkedési periódus magasabb szintről indul. Ennek a hatásnak hosszabb időszakon (több éven) át való érvényesülése pedig az átlagos talajvízszint megemelkedéséhez vezet, ami azt jelenti, hogy a kritikus talajvízszintek gyakrabban és gyorsabban alakulnak ki (6-7. ábra). A talajvízszint alakulását, ahogy azt már korábban említettük, a beszivárgás— párolgás és a felszín alatti hozzáfolyás—elfolyás határozza meg. Vízháztartási szempontból — irányonként elkülönítve a vízutánpótlás, ill. a vízcsökkenés egyenlegét — függőleges, ill. vízszintes vízforgalomról beszélhetünk (6-8. ábra). 151
