Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)

5. Dr. Horváth Jenő: A mező- és erdőgazdasági vízrendezés tervezésének agronómiai feladatai

vezető hajlatokban és gyepes vízlevezetőkben, a lejtőirányú közlekedés megakadályozása és a gyep védelme érdekében;

— az övárkok hegy felőli, a sáncok völgy felőli oldalán;

— vízmosások körül, a víz egy részének visszatartása és energiájának megtörése céljából (ezek a sávok szélesebbek);

— esetenként az erdősítésre kijelölt területek védelmére, ha az erdőtelepítésre csak több év múlva kerül sor.

A fáscserejesávok 3...5 sorosak. Szerkezetük abban különbözik a cserjesávokétól, hogy a belső sorokban, 5... 10 méteres tőtávolságra, laza, gyér koronájú fákat is ültetnek.

Alkalmazási területük hasonlít a cserjesávokéhoz. Szántóföld helyett azonban elsősorban legelőkre kerülnek, mert itt árnyékoló hatásuk kevésbé káros. Alkalmazhatók a kiépített gyűjtőúthálózat mentén is, ha az úthoz tartozó létesítmények karbantartását, valamint az út gyors kiszáradását nem akadályozzák. A legelőre telepített cserjesávok szegélyét tüskés, tövises fajokkal kell lezárni, a legelő állatok kártétele ellen.

A cserje- és fáscserjesávokat a felsorolt cserje- és fafajokból kell összeállítani, és sűrű (1,0 -0,5 mm-es) háromszög kötésben telepíteni.

A talajvédelmi erdősávok feladata — a biológiai és esztétikai hatásukon kívül — a lejtőn elfolyó víz energiájának és mennyiségének csökkentése, valamint a hordalék megfogása.

Az erdősáv általában csak 6...10-szer olyan széles lejtősávról képes felfogni és beszivárogtatni a vizet, ezért nagy területigényük miatt alkalmazásuk korlátozott.

Az erdősávok telepíthetők:

— eróziótól veszélyeztetett vízválasztókra,

— 600 m-nél hosszabb meredek lejtőkre,

— vízmosások köré,

— víztározók környékére.

Az erdősávok szélessége, a víz mennyiségétől és a lejtő esésétől függően, 20 és 60 m között változhat.

A szélvédő erdősávok keskenyebbek; szélességük általában 8...lóm. Egymástól való távolságuk a sáv magasságától és a deflációs veszélyeztetettségtől függően 500... 1500 m-ig terjedhet.

A szennyvizek, hígtrágyák elhelyezésében és hasznosításában a faültetvényeknek kiemelkedő környezetvédelmi jelentőségük van: a biztonsági területen az intenzív haszonterületen. A szennyvízterhelés tervezésekor figyelembe kell venni, hogy toxikus természetidegen és sugárzó anyagok nem helyezhetők el faültetvényekben. A talajvíz a felszínhez 1,5 m-nél közelebb nem emelkedhet, és tenyészidőszakban 50...60 cm-es szellőzött talajréteg szükséges a fák gyökérzete számára.

142