Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
5. Dr. Horváth Jenő: A mező- és erdőgazdasági vízrendezés tervezésének agronómiai feladatai
Az egyenlet általános alakja a következő: A = R-K L-S-C-P' . (5—3) A betűjelek magyarázata az 5.2.2.4. Vízháztartási, vízrajzi és eróziós viszonyok c. szakaszban található. Az egyenlet segítségével a vizsgált területen közelítő pontossággal az évente várható talajveszteség értéke határozható meg. A íalajveszteség még megengedhető, általár nosságban elfogadott értéke évente 15 t/ha. Az évenkénti talajveszteség a természeti és az üzemi tényezők összetett hatásának a következménye. Ezeket a tényezőket foglalja magába a talajveszteségi egyenlet. A talajvédelem tervezésekor megvizsgálják, hogy a tényezők értékét milyen eljárással lehet kedvezően csökkenteni a megengedhető 15 t/ha talajveszteség elérése céljából. A vizsgálatot úgy végzik, hogy az egyenletet a — 15 t értéket alapul véve —■ a vizsgálandó tényezőre rendezik. A csapadéktényező (R) értékét nem változtathatják meg. A talajtényező (K) értéke kis mértékben befolyásolható talajjavítással és talajstabilizálással. A lejtőhosszúsági tényező (L) értéke a lejtést megszakító létesítményekkel (övárok, övdrén, sánc stb.) szabályozható. A lejtőhajlási tényező (S) értéke a terep lejtésviszonyainak megváltoztatásával (tereprendezéssel és teraszépítéssel) módosítható. A növénytermesztési és gazdálkodásmód-tényező (C) értéke a növényi fedettséggel szabályozható. A talaj- művelés-tényező (P) értéke a talajvédő talajművelés bevezetésével csökkenthető. Általában egy-egy tényező értékének megváltoztatásával nem érhetők el a kívánt talajvédelmi és üzemszervezési eredmények. Azok a talajvédelmi rendszerek bizonyulnak a legeredményesebbeknek, amelyek egyidejűleg több tényező értékét is befolyásolják. A talajvédelmi rendszer egyes elemeit a különböző meliorációs eljárások költségeinek, üzemszervezési korlátainak és várható eredményeinek egytütes mérlegelése alapján kell meghatározni. A talajveszteségi egyenlet egyes tényezőinek számszerű értékei R tényező. Az Ei (esőerózió-index) segítségével számítható. Az Ei átlagos értéke az 5-4...5. ábrák és az 5-5. táblázat alapján állapítható meg. Az 5-4. ábrán a csapadékkörzet száma olvasható le, míg az 5-6. táblázat a csapadékkörzetre jellemző / értékeket tartalmazza. Az 5-5. ábrán látható az Ei közelítő értéke, amely 0,65-tel szorozva megadja a csapadéktényező (R) értékét. Az 5-5. táblázat az Ei számított értékét mutatja. A talajvédelmi tervezéshez szükséges átlagos, valamint a 2, 3, 4 éves maximumok erózióindex-eloszlását az 5-6. ábra, az 5, 7, 10 éves maximumok eloszlását pedig az 5-7. ábra mutatja. A terület eróziós viszonyaitól és a kitűzött talajvédelmi feladattól függően, a talajveszteségi egyenletben az esőtényező értéke a következők szerint határozható meg: — a vízgyűjtőrendezési tanulmánytervekben az esőtényező megegyezik az Éi átlagos értékével; 132
