Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)
II. Az esőztető öntözés gépei és szerelvényei
A nagyobb átmérőkre szintén Dobos szerint: R =z (do + 2) + 0,35H (m) az alábbi értékhatárokra: do (mm) 11 (m) 8—10 15—50 12—14 20—60 IC—20 25—70 22—26 80—80 28—80 35 80 A várható értékek több legyártott szórófej vizsgálata alapján az 50. ábrán szemlélhető. A szórófejek egyes jellemzőit tájékoztató pontossággal a Tanda-nomogramm segítségével határozhatjuk meg egyszerűen és gyorsan (51. ábra). A klf szórófejprospektusokban általában a legnagyobb szórási távolság szerepel. A hazai mérések viszont a hasznos szórási távolságot tüntetik fel. Az öntözővíz elterítésének egyenletessége nagyrészt a szórófej szerkezetétől és a szórófej beállításától függ. Az egyenletesség mérőszámául több tényező is használatos. Ezek közül megemlítjük az egyenletességi tényezőt, a területi tényezőt, az eloszlási görbét és eloszlási képet. A különböző lövőkékhez azonos nyomásérték mellett más más átlagos intenzitásérték tartozik. Az átlagos intenzitást egy szórófej üzemére közelítően az alábbi összefüggésből számíthatjuk: 1000Q , , ö(m3/ó) vízszállítás 1 = —> aho1 * \ ■ a • ^ lí (m) szórási sugár Az i — d jelleggörbe ismeretében egy adott szórófejnél ki tudjuk választani a mindenkori legmegfelelőbb lövőke nagyságát. A szórófejek porlasztásának jellemzésére érték használható.
