Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)
II. Az esőztető öntözés gépei és szerelvényei
Működési mód szerint vannak: álló és forgó szórófejek. Az álló szórófejek általában kör, vagy négyszög alakú területet öntöznek. Rövid hatósugaruk miatt elsősorban melegágyak, díszparkok, vagyis kisebb területek öntözésére alkalmasak. Kivételt képez a Szovjetunióban kialakított konzolos esőztető álló szórófej, amelynél az álló szórófejet a traktor egyiránvban szállítja. A forgó szórófejek általában nagyobb szórási távolságra dolgoznak. Vízszállítás szerint vannak: kis vízszállítású szórófejek közepes vízszállítású szórófejek nagy vízszállítású szórófejek igen nagy vízszállítású szórófejek Q < 2,0 lit/sec. Q = 2,0-10,0 lit/sec. Q = 10,0-20,0 lit/see. Q > 20,0 lit/sec. Az átlagos csapadékintenzitás szerint (kötési területre vonatkoztatva) megkülönböztetünk: kis intenzitású szórófejet i < 5 mm /óra közepes intenzitású szórófejet i 5—15 mm /óra nagy intenzitású szórófejet i =* 15 mm/óra Szórási távolság szerint a szórófejek lehetnek: igen nagy hatósugarúak nagy hatósugarúak közepes hatósugarúak Ids hatósugarúak Rh> 50 m 30 - 50 m 15-30 m < —15 m Az átlagos üzemi nyomás szerint vannak: kis nyomással dolgozó szórófejek H 30 rn közepes nyomással dolgozó szórófejek /7=30 — 50 m nagy nyomással dolgozó szórófejek //> 50 m Szórófejek szerkezete Egy szórófej általában a következő főbb részekből áll: álló rész forgó rész forgató szerkezet, 89
