Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)

Bevezetés - I. Az esőztető öntözés alkalmazási tere

Az esőztető öntözés különleges alkalmazási tere:

— kis vízmennyiségek esetében

— fagy védelmi öntözésnél

— műtrágya kiszórásánál

— színező öntözésnél.

A felsorolt esetekben egyedül az esőztető öntözési módot alkalmazzuk. Vizsgáljuk meg egyenként a különleges alkalmazási területeket.

A kis vízfolyások az öntözési idényben rendszerint igen csekély vízmennyiséget szállítanak, tározott vizünkkel takarékoskodni kell, ásott kútjaink és csőkútjaink vízadóképessége rend- szerint csekély, ezért az ismert öntözési módok közül azt kell kiválasztani, ahol a vízbeszerzési helytől a felhasználás helyéig nem vész el semmi, tehát a legtakarékosabb. Ezt csak csővezetékben nyomás alatti vízszállítással és esőztető kiadagolással érjük el.

A késő tavaszi és kora őszi fagyok, a mezőgazdaságnak jelentős károkat okoznak. A késő tavaszi fagyok általában április utolsó dekádjában, kora tavaszi fagyok pedig már október közepe táján jelentkezhetnek. Legjelentősebb kár a gyümölcsösökben keletkezhet. Kellő védelmet nyújt a folyamatos esőztető öntözés, amelyet a fagy kezdete előtt egy órával kell elkezdeni és folytatni mindaddig, amíg a hőmérő higanyszála fagypont fölé nem emelkedik. A kiadandó permetintenzitás 2 — 4 mm/óra. Külföldi irodalom szerint 6 — 8 fokos hajnali fagyok esetén is védelmet nyújt.

Vízben oldott műtrágyák, szennyvizek, trágya levek, szervestrágyák kiszórása esőztető berendezéssel is végezhető. A tápanyag gyökérzónába juttatása lényegesen olcsóbb a hagyományos kiszórás költségeinél, kedvezőbb a növények tápanyag felvétele szempontjából. Az oldott műtrágya vezetékbe juttatására különböző megoldási javaslatok vannak, a gyakorlatban bevezetve azonban csak a hordozható vezetékre kapcsolható műtrágyaoldó használata van. Egyik elgondolás szerint a központi szivattyú- telep mellett létesített műtrágya adagoló berendezéssel juttatjuk a kiadagolandó műtrágyát egy-egy fővezetékbe az öntözővízzel együtt. Hátránya, hogy a nem trágyázandó területek ezen időre kiesnek az öntözésből. Tehát a műtrágya kiszórását a tervezett öntözési üzemidőn kívül kell végezni. Másik elgondolás szerint egy kisebb méretű második fővezetékhálózatot kell kiépíteni, amelyben az üzemi nyomás magasabb, mint az öntözővizet szállító vezetékben, így túlnyomással mellékvezetékenként bármikor adagolható az oldott műtrágya.

4