Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)

II. Az esőztető öntözés gépei és szerelvényei

Á „Nagy Optima” vízmérő működési elve a fent ismertetett órával azonos. Készül 50, 80, 100 és 150 mm 0-ben. A mérők pontossága ±2%.

A „ Whitman” vízmérőnél az átfolyó víz a mérőházban központosán csapágyazott turbinalapátot forgásbahozza, és ezt a forgómozgást, mely arányos az átfolyt vízmennyiséggel, a mérőszerkezetre csigakerék lassítómű továbbítja. Nálunk 200 mm átmérőben készül. A csőhálózatban okozott ellenállása a szárnykerekes vízóráénál lényegesen kisebb.

Az öntöző vízmennyiség mérésének — kisebb üzemi költsége miatt — általánosabb megoldása az, melynél valamilyen szűkítő, vagy torlasztóelemmel úgynevezett „mérőnyomást” hozunk létre. A hatónyomást (mérőnyomás) műszerrel érzékeljük és esetleg regisztráljuk.

Az ébredő hatónyomás nagysága az átáramló folyadékmeny- nyiségtől függ egy adott berendezésnél. A hatónyomás és az átáramló vízmennyiség közt az alábbi összefüggés áll fenn

h — * ni

~ (Ft mu.2g)2 v

ahol h az ébredő hatónyomás

f\ a csővezeték keresztmetszeti területe Q az átfolyt vízmennyiség g a nehézségi gyorsulás m szűkítési viszonyszám a átfolyási szám (0,98—1,18)

a szűkítési viszonyszám:

F2

m = t =

ahol F2 — a szűkített keresztmetszet Fy — az eredeti keresztmetszet

Legkedvezőbb szűkítőnyílás a kúpos venturicső. Pontossága előnyösen párosul a kis esésveszteséggel. A VIZITERV által kidolgozott kúpos venturicsövek főbb adatait a 80. ábra jelölésével az 53. táblázat tartalmazza.

11 Esőztetés

löl