Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
10. Dr. Dobos Tibor: Az erdők szerepe az árvizek kialakulásában és az erózió leküzdésében
megemlítem, hogy ehhez még a mezőgazdasági kemikáliák használatának kedvezőtlen hf'bSsii is párosulnak. A hordalékban a vízmozgás révén olciottan egyre nagyobb mennyiségű vegyi anyag jut a folyókba, állóvizekbe, víztárolókba. Az eróziós-akkumulációs tényező szempontjából is tehát egyre növekvő jelentőségű a lefolyási tényező minél kedvezőbb alakulása. Ezért is van többek közt nagy jelentősége a lejtős kategóriákban, a rétegvonal mentén létesített védőfásításoknak, erdőknek a hidrotechnikai melioráció műszaki létesítményei mellett. A fásításoknak, erdőnek ebben az esetben a többcélú hasznosításban a víz- és talajvédelmet kell súlyozottan szolgálnia. Ezt mindenekelőtt azzal érhetjük el, ha az árvízveszélynek kitett és erősen erodált vízgyűjtő terület erdősültségét a lehetőségnek megfelelő maximális szinten tartjuk és megfelelő aljnövényzettel és cseijeszinttel rendelkező állománytípusokat alakítunk ki. A növényzet szerepe az eróziós károk csökkentésében az előzőekben leírt csapadékfelfogás, beszivárogtatás, a lefolyás mennyiségének és sebességének csökkentésén túl is érvényesül. A sűrű, a talajt jól fedő növényzet megakadályozza, vagy igen alacsony értékre csökkenti a csepperoziót, ami a nagy energiával lecsapódó vízcseppek következtében jön létre. A fedetlen területen, erős zápor esetén a felverődő talajszemcsék 50 cm magasságra is fel csapódnak. A lefolyás ezeket a talajszemcséket sodorja el először. A talaj elsod- rását a jó borítás mellett a nagy talaj felszíni törzssűrűség és a talajfelszínhez közeli dús gyökérzet akadályozza legjobban A felületi eróziót, a keletkezés helyén nehéz észlelni, mert a talaj felszínén ritkán jelentkezik alaki elváltozás. Ez azonban lejtős kategóriánál mindig párosul a réteges, árkos, szakadékos erózió formákkal. Az erózió mértéke szoros kapcsolatban van a lefolyási tényezővel. Minél nagyobb mennyiségű és minél nagyobb sebességű a lefolyási víz, annál nagyobb az erózió mértéke. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk az erdő szerepét, akkor külön is ki kell hangsúlyozni a hóolvadás alkalmával jelentkező kedvező hatást. A fedetlen terülten a hó tavaszi olvadása hirtelen megy végbe, amely növeli a lefolyási tényezőt. Erdővel borított területen az erdő légkondicionáló hatása miatt (a párologtatásból adódóan, környezetében a hőmérséklet kiegyenlítettebb) a hóolvadás lassúbb ütemű, ezzel csökken a lefolyási tényező és magas hegyek esetében a lavinaveszély. Ezzel csökkenthető a tavaszi, nyáreleji árvízveszély. Az erózió elleni védelmet legjobban a lombös erdőtípusok szolgálják sűrű aljnövényzettel, cserjékkel és háborítatlan avartakaróval. Az erózió a lejtők alsó szakaszán a hordalék lerakásával okoz kárt, betaifi 92
