Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
10. Dr. Dobos Tibor: Az erdők szerepe az árvizek kialakulásában és az erózió leküzdésében
DOBOS TIBOR AZ ERDŐK SZEREPE AZ ÁRVIZEK KIALAKULÁSÁBAN ÉS AZ ERÓZIÓ LEKÜZDÉSÉBEN ; i 1 1 , Az árvizek kialakulását elsősorban a felszíni vizek előfordulásai okozzák. A komplex védelmi intézkedések és munkálatok végrehajtása során legfontosabb a csapadék nagyságának és intenzitásának az ismerete. A csapadék kezdetétől eltelt időt a csapadék időtartamának, az időegység alatt lehullott csapadékmennyiséget pedig hevességnek, intenzitásnak nevezzük. Megfigyelések eredményei alapján megállapítható, hogy egy bizonyos nagyságú csapadék periodikusan megismétlődik, mely megismétlődési időt — években kifejezve — gyakoriságnak nevezzük. Abban az esetben, ha a lehullott nagy intenzitású csapadék a vízgyűjtő területéről a befogadóba történő lefolyása akadálytalanul megy végbe, legtöbb esetben árvíz keletkezik. A lehullott csapadék egy része a felszíni talajrétegekben tárolódik, másrészt a felszínen intercepciós vízként elpárolog. A lehullott csapadék másik része lefolyással jut a vízgyűjtőkbe. Azt a viszonyszámot, amley a lehullott csapadékmennyiség^ összefüggését feiezi ki, lefolyási tényezőnek nevezzük. (Amelyet L = képlettel fejezhetünk ki, Qj = vízgyűjtő3 '--r q területről lefolyó csapadékmennyiség. = vízgyűjtőterületre lehulló csapadékmennyiség.) A lefolyási tényező alapján tehát felmérhető az árvízveszély. (Az erdőnek átlag 0,05 a lefolyási tényezője.) Arra kell törekedni, hogy a vízgyűjtő területen olyan területgazdálkodást alakítsunk ki, amelynek révén a gazdálkodás eredményeképpen minél több csapadékot tartsunk vissza a talajban. (A burkolatlan földfelület lefolyási tényezője 0,20-0,40 között van, burkolatlan sziklás terület 0,60-0,85-ös értéket is elérhet.) 88
