Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
9. Dr. Koloszár József: Természetes erdei ökoszisztémák és a csapadék
A görbe egyenlete: y = 63,45 x ®»33 A korrelációs együttható: r = 0,84 Az ábra és a számítások alapján látható, hogy a csapadékintenzitás növekedésével csökken az intercepció, illetve a két tényező sztohasztikus kapcsolata szoros. Farkasgyepü A kísérleti terület főbb jellemző adatai (Majer 1976) (A termőhelyi viszonyok mindkét kísérleti parcellára érvényesek) Földrajzi fekvés: A kísérleti terület a Magasbakony északnyugati nyúlványán, a Pápa-Veszprém műút mellett fekszik. A Farkasgyepűi Erdészet kezelésében lévő érintett erdőrészletek: Farkasgyepű 23 C, 23 E. Geológiai viszonyok: Az ágyazati kőzet numulites mészkő, a talajképző kőzet eólitikus eredetű lösz. Domborzati viszonyok: A modellterületek a farkasgyepűi fennsík enyhén nyugatra hajló részén 360-320 m-es tengerszint feletti magasságban találhatók. Éghajlat: Az évi átlagos csapadék 849 mm, az évi középhőmérséklet 8,5 °C, az évi napfény tartam 2100 óra. A terület szubatlanti-szubmediterrán klímahatás alatt áll. Talajviszonyok: A minta területek genetikai talajtípusa agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Növénytársulás: Mageredetű, 100 év körüli elegyetlen bükkös (néhány gyertyán és kislevelű hárs törzzsel), a zónális erdőtársulás gyertyános bükkös, Laureolae-Fagetum, Carex pilosa, Galium odoratum és Lamium galeobdolon uralkodó lágyszárú növényekkel. Fontosabb faállomány szerkéz éti tényezők (Koloszár 1979) I. sz. gyérített kísérleti parcella, Farkasgyepü 23 E Fafaj N eN Dl 3 G Hátl V Ev db % cm m2 m m3 % B 273 99 44,61 37,04 32,94 714,570 99,3 Gy 1 0,5 34,00 0,05 25,00 1,429 0,2 KtT 1 0,5 49,00 0,19 30,00 3,419 0,5 Ossz: 239 100,0 44,58 37,28 32,90 719,418 100,0 79
