Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
8. Führer Ernő: Az erdők szerepe a hóolvadás és a vízelfolyás késleltetésében
c/ A hóból nyerhető vízkészletek nagysága és kapcsolata a vízgyűjtő vízhozamával A ,,Szárazkesző”-i 97,33 ha-os vízgyűjtőn 39 mérőhelyen végeztek hómegfigyeléseket. A mért vízegyenértékek adataiból képzett átlagokat, valamint az ÉRTI mátrafüredi meteorológiai kertjében (400 m tengerszint feletti magasság) mért átlagos hőmérséklet adatokat grafikonon ábrázoltuk (3. ábra). A görbe futásából láthatjuk, hogy a hótakaró időbeli fejlődésében 1963/64 telén egy két és félhónapos átlagos felhalmozódású és egy rövid — 20 napos — nagy vízegyenértékkel rendelkező szakasz különíthető el. Az összes olvadás 77 l/m2, így a vízgyűjtő területről várható hóié mennyisége 74944 m3. Egy vízgyűjtő lefolyás körülményeit döntően a csapadékviszonyok határozzák meg. A téli hónapokban a lefolyás közvetlen befolyásolója nemcsak a folyékony halmazállapotú eső lehet, hanem elsősorban a hótakaróból gyakran jelentős mennyiségben szabaddá váló olvadékvíz is. Az 5. táblázatban bemutatjuk a leesett és a területen felhalmozódott (hó) havi csapadék- mennyiséget, a lefolyást közvetlenül befolyásoló hóolvadékot és esővizet, az egyik hónapról a másikra hó alakban elraktározott csapadékmennyiséget és a lefolyás nagyságát (ÚJVÁRI 1979). A táblázat adatai alapján a hóból származó olvadékvíz a tél folyamán emelkedik (6; 19; 52 l/m2/. Mindez nagyon jól megfigyelhető a 3. ábrán is, ahol a vízegyenértékek mérésidőközönkénti apadásai februárban, de még- inkább márciusban (teljes olvadás) nagyok ill. gyakoribbak. A vízegyenértékek csökkenéseit elsősorban a hőmérséklet ugrásszerű növekedése ill. tartósan 0°C fölé emelkedése okozza. A januári csekély olvadás a lefolyás mértékét nem változtatta meg. A februári 19 l/m2-es olvadás már egy kisebb, míg a márciusi 52 l/m2-es teljes olvadás egy nagyobb mértékű árhullámot eredményezétt. Egy vízgyűjtő területen a csapadék és a lefolyás közötti kapcsolatot a lefolyási százalékkal jellemezzük, ami megmutatja, hogy a lehullott csapadék- mennyiségnek hányadrésze hagyja el a vízgyűjtőt. A téli hónapokban azonban a meghatározást komplikálja a hóban elraktározódó csapadékmennyiség és a hóból olvadás során szabaddá váló hóié. A 6. táblázatban feltüntettük a- havi csapadékmennyiséghez, a keletkezett hó léhez, továbbá a lefolyást nagy valószínűséggel közvetlenül befolyásoló olvadék- és esővízhez viszonyított lefolyási százalékokat havi bontásban. A táblázatból látjuk, hogy az egyes havi csapadékhoz (eső + hó) ill. az olvadék- és esővízhez viszonyított lefolyási százalékok között nagyobb különbség adódik, míg a 4 hónap összegére vonatkoztatva megegyeznek. Ez érthető, hiszen a lefolyást közvetlenül befolyásoló komponenseknek összességében meg kell egyezni a vízgyűjtőre hullott csapadékkal, mint bevételi forrással. 67
